Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

„... ime a magyar országgyűlés bölcsességéből tetté vált a hazafias érzés sugallta fenkölt gondolat, hogy édes anyaföldünknek a történelem lelke által megszentelt helyein állandó emlékmüvek örökítsék meg a magyar állam ezeréves fönnállásának nagyjelentőségű tényét. Dicsők a történeti tények, melyeket ez emlékmű megörökíteni hivatva van.... ez emlékműből, mint a nemzeti génius nagy apoteózisa emelkedik ki Őseinek az a bölcs elhatározása hogy nem a Kelet szellemével akart új hazát alkotni, nem a Kelet czivilizácziójával akart hódító útat tenni, mint a hunok és az avarok, a kik el is pusztultak, hanem ... csatlakozott a nyugati czivilizáczióhoz. Fölvették a kereszténységet annak nyugati formái között, a pápa által küldött szent koronát a fejedelem fejére tették. ... rámutat ez emlékmű a nemzet egy nagy ősi erényére és a magyar nemzeti jelleg féltékeny megőrzésére. Feláldozott sokat ősi szokásaiból, de nemzeti érzülete, közjogi alkotó képessége biztosította a magyar nemzeti lét önállóságát. Nem vált hűbéresévé egyik világhatalomnak sem azért, hogy a kereszténységet fölvette, azért, hogy a királyságot megalkotta. Magyar volt az állam minden ízében, magyar és hazafias az egyház. ... nem lesz itt e kövekbe betűkkel írva, de nemzedékeken át gondolkozás gondolkozásra, szív szívre, érzés érzésre adja a szent intelmet. Azt az intelmet: óvd meg ó magyar történeti hagyományaidhoz híven nemzeti érzületedet, állami önállóságodat, de légy verejtékes munkása a nyugati czivilizácziónak... Attól függ fönmaradásunk, meg tudunk-e felelni a minden ízében magyar és mégis minden ízében nyugati művelődési föladatnak, mely világtörténeti missziónk. Ez emlékmű lesz örök buzdítónk, hisz a nyugati czivilizáczióhoz való őszinte csatlakozás legnagyobb történeti ténye, a kereszténység fölvétele lehelte ez emlékműbe lelkét. Ez emlékmű fog újra és újra lelkesíteni bennünket, hogy egy perezre se térjünk el az őseink bölcsessége által kijelölt iránytól és folytassuk küzdelmes, verejtékes, de állami és nemzeti létünket egyedül biztosító nagy nemzeti munkánkat... Ez teszi ez emlékmüvet a nemzet élő kincsévé. Késő nemzedékek, ha ide jöttök e szent helyre, beszéljenek nektek a történelem nyugodt ítéletével és szent intelmével e kövek többet, ékesebben és lelkesítobben, mint emberi szó tud. Értsétek át a nemzeti életnek a magyar állam fenntartását és hatalmas felvirágzását biztosító, örökké becses hitágazatait, melyeket e kövekbe vésni gyenge erőmmel igyekeztem. Isten hallgasd meg kérelmemet! Nemzetem kövesd az utat, melyet ez emlékmű kijelöl..." (WLASSICS GYULA m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszéde a pannonhalmi millenáris emlékmű alapkőletételekor, 1896. augusztus 26.)