Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Előszó

anyagi és szellemi erő igénybevétele nélkül teljesíteni nem lehet, ez még sem indokolja, hogy nem készíttetett el a jegyzék azokról az emlékekről, melyek létezéséről már tudomással bírunk. Ismételten, jelesen az 1889 június 27-én (14/1890. sz.) tartott albizottsági ülésben sürgettem a jegyzék készítését s a már létezőnek kiegészítésére a közigazgatási bizottságok igénybevételét is. Az ügy azonban nem haladt előre. A mi a bizottságnak aránylag elég hosszú fennállása alatt történt is, nem volt rendszeres tevékenység, hanem a kínálkozó alkalmakhoz csatlakozó munka. A bizottság azonban 1899. évben, tekintve, hogy ha a teendők mérvéhez képest nem is elegendő, de a múlthoz képest még is nagyobb javadalom áll rendelkezésre, mellőzhetetlennek találta, hogy a műemlékek leltározása az 1896. évi január 30-án 204/1905. sz. alatt tett javaslata értelmében, topographiai alapon, megyénként mielőbb megkezdessék. — A leltárnak a hozott határozat szerint tartalmaznia kell a) a műemlékeknek alapos megvizsgálás alapján szerkesztett és a felszerelési tárgyakra, a falfestményekre is kiterjedő részletes leírását, a melyet úgy az egész műemlékről, mint annak fontosabb részleteiről készítendő fényképek egészítenek ki. A műemlékről alaprajz vagy legalább hossz- és keresztmetszet készítendő és a mennyiben erre a leltár kiegészítésével megbízott egyén nem képes, ez a leírásban megjelölendő, hogy a felvétellel a bizottság építész tagja bízathassék meg. - Az alaprajzok 1:100 méret, a kisebb részletek 1:50 és 1:10 méret szerint készítendők. A fényképek nagysága 17'5x2&5 cm. legyen. — b) A leírásban megemlítendő, hogy 1-ször a műemlék, akár általános, akár helyi szempontból, oly becsű-e, hogy az nem csak fentartandó, hanem ebből a czélból helyre is állítandó, vagy pedig 2-szor mai állapotában egyszerűen megőrizendő s megóvandó, vagy végre 3-szor sem helyreállításra, sem conserválásra igényt nem tarthat, de műtörténeti szempontból alaprajzának és részletei rajzainak elkészítése és megőrzése kívánatos, c) A mennyiben az építészeti műemlékek ingó emlékeket is tartalmaznak, ezek szintén leírandók. d) A leírásban az illető műemlék irodalma is ismertetendő s kitüntetendő, hogy vannak-e már az emlékről felvételek s jelesen vannak-e felvételek s rajzok a műemlékek országos bizottságának rajztárában. A topographikus alapra fektetendő jegyzék készítésének megkezdésére a bizottság kisérletképen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét jelölte ki és a munkálattal dr. Gerecze Péter bizottsági tagot bízta meg. Egy4<;ét év multán, 1902-ben dr. Szendrei János a borsodmegyei, majd 1905-ben Divald Károly a felsőmagyarországi, jelesen a sáros- és szepesmegyei emlékek leírására nyertek megbízást. Be kellett azonban látni, hogy ha topographiai sorrendben az ország minden vidékét átkutatva és bejárva, az emlékeknek a helyszínén leendő felvételével és leírásával kívánjuk a jegyzéket megszerkeszteni, a jegyzék elkészítésére évek hosszú sora előtt nem lehet - - a fent említett két ok : az anyagi és szellemi erők elégtelensége miatt - - számítani. Ily körülmények között a bizottság sürgősnek találta, hogy tekintet nélkül a helyszíni felvételekre és leírások egybeállítására, a hazai műemlékekről felvilágosítást és adatokat szolgáltató összes, nemcsak a nyomtatásban megjelent, hanem kéziratban is levő művek lehetőleg teljes anyagának átkutatásával, minden halasztás nélkül készíttessék el az építészeti műemlékek, valamint a műépítményekkel kapcsolatban és összefüggésben álló ingó műemléki tárgyak, jelesen egyházi szerek és egyéb felszerelések és bútorzatok hely- és tárgyjegyzéke, kiegészítve a felsorolt tárgyak irodalmának adataival. Nagyon természetesen, ebben a jegyzékben benfoglaltatik a műemlékek bizottsága irattárának, rajz- és fényképgyűjteményeinek 1902. év végéig terjedő, valamint a M. T. Akadémia Archaeologiai bizottsága gyűjteményeinek anyaga is. A czél az volt, hogy első sorban az anyagot a maga nagy egészében hozzávetőleg ismerjük, másod sorban ennek a jegyzéknek segélyével a megyénként való topographikus összeírásnak munkáját megkönnyítsük és harmad sorban addig is, míg a törvény értelmében fentartandó műemlékek hivatalos lajstroma elkészül, oly ideiglenes általános jegyzék álljon rendelkezésre, a melyre a hatóságok és a tulajdonosok figyelme azzal a felhívással legyen irányozható, hogy a jegyzékben foglalt emlékek bármily megváltoztatását czélzó intézkedések foganatosítása iránt a minisz-