Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Előszó

ELŐSZÓ. özleményeink I. kötetében, továbbá „A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban" czímű munkánkban már ismertettük a műemlékek országos bizottságának keletkezését, melyet dr. Pauler Tivadar, vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872. évben ideiglenesen szervezett, majd kilencz év multán, Trefort Ágoston miniszter előterjesztésére, az ország törvényhozása az 1881. XXXIX. t.-czikkel, mint állandó testületet iktatott közművelődési intézményeink sorába. Arra, hogy a műemlékek védelme iránt, mely czélból a bizottság felállíttatott, alkalmas intézkedések tétethessenek, első sorban elkerülhetetlenül szükséges volt, hogy a műemlékeket, melyek fentartása hazafias kötelességünk, megismerjük. Ez irányban a M. Tud. Akadémia már 1847 február 22-én tartott üléséből felhívást bocsátott ki a nemzeti becsületet szivén viselő minden magyarhoz, hogy jelentsék be a tudomásukra jövő régiségeket: ingó és ingatlan emlékeket. A felhívás teljesítésére azonban nem volt idő és alkalom, mert a műemlékeknél magasabb érdekek jutottak veszélybe és magának a hazának léte forgott koczkán. Bekövetkezett az ország elnyomatásának korszaka. A bécsi központi kormány 1851. évben felállította az építészeti műemlékek felkutatásának és fentartásának központi bizottmányát, mely az általa 1856. év óta kiadott „Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale" czímű folyóiratában a magyarországi műemlékeket is ismertette. Azonban a műemlékek jegyzékét 1860 októberig tartó működése alatt közzé nem tette. A M. T. Akadémia 1858. évben a műemlékek védelme végett saját körében is iparkodott intézkedéseket tenni. Felállította az Archaeologiai bizottságot, melynek ügyrendjébe felvette egy hazai régészeti repertórium készítését, hogy abban 1-ször a nemzeti régiségek kimerítő, lehetőleg rendszeres összeírása adassék, a tárgyaknak minden egyes leírásaira, sőt rajzaira utaló pontos idézetekkel, 2-szor minden újabb felfedezések és leletek feljegyeztessenek. A bécsi központi bizottmány hivatalos működésének 1860. évben bekövetkezett megszüntetése után a M. T. Akadémia a műemlékek rendszeres védelmére külön királyi bizottmány felállítása iránt indított tárgyalásokat, melyek azonban eredményre nem vezettek, s a bizottság hatáskörét az 1866. évben kiadott legfelsőbb elhatározás az Akadémia Archaeologiai bizottságára ruházta. Végre 1872. év tavaszán dr. Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter felállította a' műemlékek ideiglenes bizottságát, melynek létezését az ország törvényhozása az 1881. évi XXXIX. t.-czikk értelmében törvényes alappal biztosította. Ennek a bizottságnak tétetett feladatává, hogy — mint azt Pauler miniszter rendelete kifejezte - - az ország műemlékeinek a megállapított minta szerinti lajstromozását és azoknak osztályo-