Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében
csapatgyűjtő és kiindulási helye volt a kuruc hadmozdulatoknak. A sánc építése azonban ekkor még nem lehetett teljesen kész, mert 1704. április 4-én Rákóczi elrendeli, hogy a „földvári passust" sánccal erősítsék meg. 65 Április 11-én a rácok sajkákból lőtték a még nem teljesen kész solti sáncot. 66 Rákóczi április 30 - május 29. között az imsósi táborban, majd június 29-ig Solton volt, az itteni sánc ekkorra már nyilván elkészült. Rákóczi levelet is adott ki „ex castris ad Solt". A sánc erősítésére Rákóczi Motte ezredest küldte oda. 67 A solti sánc 1704. szeptemberéig többször is szerepel az eseményekben, hídépítésbe is belefogtak. Földvárt szeptember közepén a császáriak elfoglalták, de a kurucok a híd építését folytatták. 68 Ez a munka áthúzódott 1705 elejére is. Végül is nem állították össze a hidat, csak előkészítették és a Dunán leúsztatták a Kömlőddel szemközti Imsósba. 69 Közben a császáriak lőtték a solti sáncot, de Bottyán kijavíttatta. 1705 június végén a kurucok Földvárt ostromolták, ennek bázisa a Bottyánvár mellett a solti sánc volt. Az ostrom azonban nem sikerült, a Kömlőd feletti Bottyánvár is elesett. Az onnan visszavonuló Glöckelsperg császári serege június végén és júliusban a földvári Felső-sziget alsó végéről lőtte a solti sáncot. Ekkor Rákóczi azt írta Esterházynak, hogy a hajdúkat vigye hátrébb a solti sáncból, hogy az ágyúkkal ne érjék el őket. Rákóczi emlékezett olyan árokra, amely, ha nincs benne víz, alkalmas ott tartózkodásra. Ha nem, készítsenek földtöltéseket. A solti sáncban csak 100 (a kurucokhoz csatlakozott) „tanult németet" hagyjon, javítsák ki a sáncot, ehhez Lemaire francia hadmérnököt küldte oda. A hadakat a sánc bal szárnyára állítsa és ahol a part alacsony, jól vigyázzanak. 70 1705. augusztus 9-én azonban a solti sáncot árvíz lepte el. Rákóczi utasította Károlyit, hogy a sáncot „földig vonassa le". Augusztus 17-én Károlyi elrendelte, hogy a solti sáncot „vonják árkába", épületeit égessék fel, a lőszert Szolnokra, az őrséget Barkóczy Ferenc táborába szállítsák. A sáncok levonásához pedig sáncmunkásokat irányítsanak Ceglédről, Kőrösről és Kecskemétről. 71 Augusztus 26-án Bottyán már jelentette Rákóczinak a sánc levonását és a lőszer Szolnokra történt szállítását. 72 1705 őszén Bottyán Földvár elfoglalását tervezte. Szeptember 26-28-án Kecskemétről 60 hajdút küldött Soltra. Azok két sajka rácot találtak, visszaszorították őket Földvárba. 75 A solti sánc ekkor már nem állt, a rácok nyilván az átkelőhelynél voltak. Október 15-én Bottyán a solti sáncot tervezte újból felépíteni, de Bercsényi ezt ellenezte, és inkább siettette az indulást Földvár ellen. 74 November 4-én Bottyán és serege az Alsó-révnél (a solti sánc helye mellett) kelt át a Dunán és rohammal elfoglalta Földvárt. 75 1706 első két hónapjában Bottyán a „földvári híd" készítésével volt elfoglalva. 76 Február 14-én az igali vereség után a Bottyánvár ismét elveszett, de Földvár továbbra is kuruc kézben maradt, a földvári (solti) átkelő működött. 77 A híd azonban lassan készült, 78 csak augusztus végéről vagy szeptemberről van bizonytalan adatunk, mely szerint a híd elkészült. 79 1706. szeptember végén azonban, különböző okok miatt, a kurucok elhagyják Földvárt, csak Simontornya maradt a kezükben. Ezután sokáig elkerülték az események vidékünket. 1707. első felében Földvár elmenekült lakosai visszatértek, kuruc csapat vigyázott a lakosokra és a földvári révre. Híd azonban nem volt. A harci események messze, a nyugati országhatár körül zajlottak, Földvár és a földvári (solti) átkelő nem volt fontos.
