Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

1708-ban ismét közeledtek a harcterek. A solti sánc (ha még volt) valószínűleg már nem számított, hiszen augusztus végén a kurucok Földvárt ismét feladták, csak Simontornya tartotta még magát. A Dunát teljes hosszában a császáriak ellenőrizték. 1708. szeptember 21-én az árulással vádolt Bezerédit és társait Simontornyáról nem a solti, hanem az imsósi réven vitték át a Dunán.

80 1709. április 19-én Rákóczi írta Károlyinak, hogy puskaport és ólmot szállítsanak át Földvárnál (nyilván Simontornyára).

81 Azt, hogy erre sor került-e és hol, nem tudjuk, de Soltnál aligha. Augusztus 10-e táján Bottyán Szécsényből visszajött a Duna mellé, de Dunavecsén vagy annak közelében táborozott le, nem pedig a korábban oly jelentős Solton. Ekkor úgy látszik, már az imsósi átkelő sem működött, mert Simontornyáról Bottyánnak azt ajánlották, ha jönne, talán a jóval délebbre eső Bogyiszlónál lenne jobb átkelni a Dunán. Bottyán azonban nem tudott segíteni a szorongatott helyzetben lévő Simontornyán, augusztus 21-én el is vonult észak felé más feladatra, pár nap múlva pedig váratlanul meghalt. Augusztus 28-án Heister elfoglalta Simontornyát is. 1710 júliusában a kurucok rövid ideig még sikereket értek el a Dunántúl nyugati részein, július végén az imsósi révnél még átszállították a muníciót,

82 de ősszel már vissza kellett menekülniük. Október 17-én említik utoljára a solti sáncot, mint amelyet a kurucok végleg elhagytak.

83 Nem tudjuk, valóban volt-e még ekkor sáncvár Solton. A solti sáncnak a felszínen ma nyoma sincs, pontos helyét még nem sikerült azonosítani. Egyetlen ábrázolása a dunaföldvári várnál már ismertetett, 1704-ből származó térképen található, a térkép szövege szerint „a rebellisek sánca". (5. ábra) A térkép nagyon pontosnak tűnik, a dunaföldvári várat és a Felső-sziget sáncvárát a helyszínen ma is megállapítható helyen ábrázolták, ennek alapján feltehető, hogy a solti sánc is jó helyre került a térképen. Azonban a solti sánc ábrázolása (akárcsak a Felső-sziget kis sáncváráé) sematikus, bizonyára nem a valóságban létezett erődöt mutatja. Ez a várábrázolás (négyzet alakú, sarkain egy-egy kiugró hegyes bástyával) általánosnak mondható a 18. századi térképeken. Területileg legközelebb a Bottyánsánc ugyanilyen akkori sematikus ábrázolását kell említeni. A solti sánc helye a térkép szerint a Duna bal partján van, ahol ma a Soltból kiinduló Révbéri út végződik. Ez volt az Alsó-rév, ma is kikötő rámpa van a partján. Az egykorú írások a sánc lehordását említik, és szántóföld lévén, a földművelés is eltüntethette a megmaradt nyomokat. A solti sáncról leírás nem maradt fenn, semmi közelebbit sem tudunk róla. Csak annyit említenek, hogy árok védte, belül épületek álltak és a Duna mellett volt. A solti (földvári) híd jobb parti hídfősánca A solti (földvári) híd a solti sáncnál lehetett, feltehetően a mai kikötőnél, a Révbéri út végénél. Az I. katonai felmérés a solti sánc, egyelőre csak feltételezett helyével szemben, pontosan a mai Solt - Révbéri kikötővel egy vonalban jelöli a révet: „Überfuhr" felirattal és egy kis csónak rajzával.

84 A II. katonai felmérés nem jelöli a révet, csak az oda levezető utat.

85 A III. katonai felmérés a jobb parton: „Alsó rév" felirattal, a