Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

Dunaföldvár környékén az első, kurucokkal kapcsolatos adatok 1704 elejéről származnak. Január 17-én a kurucok elfoglalták Földvár várát, a Duna mentén Pécsig, Vörösmartig száguldottak, de hamarosan visszanyomták őket. Februárban Kecskemétről indult egy kuruc sereg Solt irányába. Közben azonban Károlyi Sándor dunántúli hadjárata balul sikerült, a kuruc sereg Földvárnál menekült át a Dunán. 1704. április 2-án olvashatunk először a solti sáncról, Rákóczi utasítja Károlyit, hogy a földvári (solti) átkelőt tartsa kézben. A solti sánc erősítéséhez hozzáértő embert küldött. Április 9. után a császáriak elfoglalták Földvárt, de Simontornya kuruc kézen maradt. A menekülő kuruc sereget a (Duna)pataj melletti táborba rendelték. A következő dunántúli hadjáratot Rákóczi maga akarta volna irányítani, a körülmények azonban másfelé vezették. Egerből elindult a táborával, május 3-án Patajon volt és még aznap az ordas-imsósi táborba érkezett. Itt május 29-ig tartózkodott, közben Patajon, Solton és Földváron is járt. Az imsósi kanyarban elkezdődött a hídépítés. Május elején Forgách Simon és Károlyi Sándor csapatai átkeltek az Imsósnál, elkezdődött a következő dunántúli hadjárat. Imsósnál a hídépítés nagy erőkkel folyt, Kecskemétről, Nagykőrösről és Ceglédről rendeltek sok embert a munkákhoz. Ez idő tájt Ordas-Imsóson és Solton volt a kurucok tábora, de tudunk pataji táborról is. Imsósnál szintén készült sánc a Duna akkori bal partján. Közben Földvár ismét kuruc kézre került, ennek körülményeit nem ismerjük. A második dunántúli hadjárat sem sikerült, Forgách serege augusztus elején átmenekült a Dunán, majd a solti táborban gyülekeztek. Károlyi serege szeptember elején a már kész imsósi hídon kelt át, a hidat felszedték maguk után. Más csapatok a solti révnél tértek vissza. Szeptember 5-én olvashatunk először a dunaföldvári Felső-sziget déli végében lévő sáncról. Ekkor a solti sánccal szemben a szigeti sáncot és Földvárt is a kurucok tartották kézben. Szeptemberben a solti hidat készítették. A hónap közepén azonban a császáriak Heister tábornok vezetésével elfoglalták Simontornyát és Földvárt, az ottani jobb parti hídfősáncot pedig lerombolták. Földvár várát megerősítették. A kurucok a készülőben lévő hidat még idejében szétszedték. A kurucok december elején Simontornyát, 8-án Földvárt ostromolták meg sikertelenül. Egy bizonytalan adat szerint a hónap közepe táján építtette Bottyán Földvártól északra a Felső-révnél a lunette-t, mai nevén a Bottyán- vagy Kurucsáncot. Ezt a császáriak a Felső-szigetről lőtték. Ekkor a sziget alsó végén lévő sánc is császári kézen volt, de mivel távol helyezkedett el a lunette-től, nyilván nem onnan lőtték. 1705 január végén a kurucok Földvár ostromát vették tervbe. Rákóczi elrendelte, hogy Soltnál, vagy „alkalmasabb helyen" építsenek hidat. Március második felében a hidat Solton állították össze, majd onnan leszállították az imsósi kanyarba, ugyanoda, ahol az előző évben is volt híd. Közben lezajlott Károlyi harmadik, ismét sikertelen dunántúli hadjárata, és a hónap végén-április első napjaiban újból visszamenekültek, ezúttal az imsósi révnél. Április első felében Imsósnál elkészült a híd, a bal parti (imsósi) sáncot befejezték (ez nyilván az előző évi sánc felújítását jelenti) és elkezdték Kömlőd felett a Bottyánvár