Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

Balanyi Béla kitűnő történeti összefoglalásában, amikor az imsósi sáncot igyekezett leírni.

32 1976-ban Koch József,

33 majd 1997-ben Kernné Magda Irén rövid, de különben jó összefoglalásában jelenik meg ismét Soós Elemér félrevezető, téves rajza.

34 Jelentős fordulatot hozott számunkra Visy Zsolt régész ásatása a Bottyánvár területén 1969-1972 között. Azóta, 1987-től kezdve folyamatosan feltárásra kerül a Bottyánvárral azonos területen fekvő, római kori tábor, Lussonium maradványa. Erről 1988-ban és 1990ben jelent meg előzetes ismertetés az ásató tollából.

35 A felső rétegekben az 1705-ben épült Bottyánvár sánca szintén előkerült, így lehetőség nyílt annak megismerésére is. A tárgyalt környék kuruc kori történetét a történészek már minden szempontból, többszörösen is feldolgozták, ezen a téren újat már aligha lehet nyújtani. Egyáltalán nem került azonban sor a helyszínek, várak, sáncok még fellelhető maradványainak vizsgálatára. A terepmunkákat 1990-ben kezdtem el. Ebben az évben kaptam kézhez Szeleczky József dunaföldvári agrármérnöknek a város és környéke történetével kapcsolatos, feldolgozatlan kéziratos gyűjteményét, amely jó kiindulást jelentett a munkához. Szabó Gézával Dunaföldvár környékén bejártunk több régészeti lelőhelyet, köztük a várostól északra fekvő Bottyánsáncot is. Ennek felmérését hamarosan elkezdtük Miklós Zsuzsa régész segítségével, majd a munkát feleségemmel fejeztük be. Ugyanezen év őszén a Duna egykori bal partján lévő imsósi sáncot Skerletz Ivánnal részben bejártuk. A további terepmunkákat 1999-ben folytattam. Ettől kezdve ezen a téren legfőbb támaszom Hegedűs János dunakömlődi nyugalmazott erdésztechnikus volt. Hegedűs 1969-1980 között volt az imsósi erdő vezetője, de az egész környéket jól ismeri és történetével is behatóan foglalkozik. Megszervezte, hogy az imsósi sáncot és környékét a helybeliek megtisztítsák a bokroktól, így sikerült azt bejárni, majd felmérni. Vezetése mellett találtunk rá a földvári Felső-sziget sáncvárára, és tettünk kísérletet a solti sánc helyének valamint vele szemben a feltehető jobb parti hídfő maradványainak felkutatására, de segített a dunakömlődi Bottyánvár jobb megismerésében is. Hegedűs azonban nem csak a terepmunkáknál jelentett segítséget, több történeti feldolgozásra és régi térképre is felhívta a figyelmemet. Az ásatások Dunaföldváron többek között a kuruc korban felhasznált sáncok egy részét is napvilágra hozták, itt M. Kozák Évának, az ásatás vezetőjének köszönöm a segítségét. A dunakömlődi Bottyánvár kuruc kori sáncának dokumentációját Visy Zsoltnak, az ottani ásatás vezetőjének köszönöm, aki egyúttal megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a sánc egy kis részét 2002-ben feltárhassam. A sáncok felmérését feleségem közreműködésével folytattuk. 2000 ben az imsósi sáncot és a dunaföldvári Felső-sziget sáncvárát, 2001 őszén pedig a Bottyánvárat mértük fel. A kuruc kor eseményei a környéken A tárgyalt környék története a kuruc korban néhány összefoglalóban és több kisebb munkában már feldolgozásra került. Ezek alapján röviden tekintsük át az eseményeket, amelyek az alább ismertetett sáncok, várak történeti hátterét jelentik.

36