Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik
nyek találhatnak, nyomai egy kezdetleges valószínűleg csak sima befestésnek láthatók. - Ezen festészeti ábrázolásokra vonatkozólag, mindenek előtt megjegyzendő, hogy a szentélyben létezők sokkal durvábbak, mint a hajóban előfordulók. - Ezen részben már fedezetten talált és részben az alulírott által felfedett festmények román ízlésben festvék, s a következő jeleneteket ábrázolják: Krisztus bevonulásását, a Szent kereszt felfedezését Heléna császárnő által, az utolsó vacsorát, a paradicsomból kiűzetést és egyes nehezen magyarázható jelenetek: a torony külsején egy meszelés által felfedett de az emberi mértéket nagyon túlhaladó Mária kép létezik. - A diadalív oldalán egy alak látható, melynek feje és ruházata sikerültnek mondható, s az utóbbi különösen a Renaissance-kornak jobb munkálataira emlékeztet. - Általában úgy látszik, hogy a templom egész festményi felépítése egy byzanti, s román irányt követő s jó ún. kézzel áldott tanulmányozó művésztől későbbi időben lett készítve." Steindl a festmények megóvását ajánlja, és kéri ezek teljes feltárását és lemásolását. Ez a beszámoló sokat segít a templom falfestményeinek kutatásában. Egészen rendkívüli, hogy utal arra, hogy a templomtorony déli oldalán lévő piros - ma teljesen festéknyommentes - képkeretben monumentális Mária-kép volt látható. 34 Ha megnézzük, hogy a Steindl által azonosított epizódok (Bevonulás Jeruzsálembe, Szent Kereszt legendája) hol helyezkednek el, könnyen észrevehető, hogy a falfestmények feltárását az északi falon folytatták, annak is a szentély felőli részén. A Sztehlo-másolatok Steindl őszi állapotfelmérése után a kutatások folytatódtak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter már az 1873-as év telén jóváhagyott 400 forintot a templom restaurálására, „falfestményeinek felfedése és viaszpapírra leendő lerajzolására". 35 A kópiák októberben készen voltak. Steindl Imre ekkor adta le segéde, Sztehlo Ottó másolait, és az út kiadásairól szóló számlákat. A KÖH egykori irattárában olvasható levelezés szerint 70 rajzot adtak le a levéltárba. A Műemlékek Országos Bizottsága rajztárának 1905-ös leltára, az úgynevezett Gerecze-féle jegyzék 36 Őralja-Boldogfalva címszó alatt többnyire Sztehlo Ottó munkáit sorolja fel. A templom építészeti rajzaival kezdi. 37 Öt jegyzéken kívüli manuálé is előkerült. Ezt Gerecze Péter saját kezű írása tanúsítja a papírok előlapjain. Kis méretűek (kb. 9x16 cm) és mindkét oldaluk rajzokkal borított. Erősen vázlatos jellegűek, inkább munkaeszközként szolgálhattak a végletes rajz kivitelezésekor. Rajtuk magyarázó szöveg, méretek és más, a templommal nem kapcsolatos rajz látható. 38 A Gerecze-jegyzék 39 következő tételei a freskók óriási méretű, falra rögzített pauszokra ceruzával rajzolt, természetes méretű kópiái. Egy későbbi időpontban a leltári szám nélküli pauszokat feldarabolták, majd kartonra kasírozták. Ez a tárolást megkönnyítő módszer nem követte a jeleneteket elválasztó képkeretek vonalát, így nehezen lehetett használni őket. Reprodukálásuk és doktori dolgozatom érdekében az óriási kartonokat 40 számítógép segítségével rögzítettem, majd jelenetenként összeillesztettem őket.
