Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Monok, Andrássy-kastély. A falképek konzerválása (Juhász Györgyi - Lángi József)

GLORIA ET HONORE CORONASTI EUM DEUS ET EXALTASTI NOMEN EIVS SOLIVS. PSAL: 8 ET 148. A csehboltozat egyetlen hatalmas képmezőt alkot, mely Jézus feltámadását ábrázolja. A sírládából felemelkedő Krisztus alakját jobbról katonák csoportja, balról a sírhoz igyekvő három nőalak veszi körül. Felettük az égen angyalok alakjait látjuk. A boltozat csegelyeiben a négy evangélistát ábrázolta a művész. Északnyugaton Máté, északkeleten Márk, délkeleten Lukács, délnyugaton János alakja jelenik meg. Oldalfalain rácsmotívummal díszített, rokokó stukkót imitáló keretezéssel övezett, tükrös osztású dekorációt láthatunk. Helyenként virágokkal teli urnák teszik mozgalmasabbá a falfelületeket. Az oltár felett egy felhőn ülő puttópár az oltár szobrait és a festett felületeket egyetlen egységgé kapcsolja össze. A lábazat az állandó nedvesedés következtében elpusztult, az északi oldalon sikerült feltárnunk a cementes javítás alatt egy vörös-fehér „csempét" imitáló sáv 1,5 méter hosszú maradványát. A kórus felett a boltozaton a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjait ábrázolta a festő. A figuráktól jobbra egy templomszerű épület, felettük kőtáblák a tízparancsolattal, balra pedig glóbuszra tekeredő kígyó egészíti ki a jelenetet. Az oldalfalakat tükrös osztású stukkót utánzó keretek díszítik, grisaille virág és gyümölcs csokrokkal, az ablakbélletekben színes virágfüzérekkel. A kórus dísze egy csodálatos rokokó cserépkályha, melyet körbe vesz a freskó dúsan burjánzó, rokokó virágfüzéres ornamentikája. Mivel a kápolna egyházi tulajdonban maradt, átalakítás nem történt rajta. Korábban évente egy alkalommal használták, mára funkcióját vesztette, csak karzatát használta az iskola raktározási célra. A karzat ajtaját egy kisebb ajtóra cserélték, az északi ablakot pedig befalazták. A kápolna déli felső ablakait az 1950-es években két rétegű, szélesebb tokkal készült nyílászáróra cserélték, méretüket szerencsére nem változtatták meg, csak az ablak feletti boltíveket szűkítették le. A kicserélt ablakok rosszul zártak, alattuk végigfolyt a freskókon a beszivárgó csapadék, magával mosva a szennyeződést. Az északi oldal sekrestyébe nyíló ablakai eredeti barokk nyílászárók, üvegezésük több mint fele még 18. századi, sőt barna festésük is változatlan 1770-óta. A kápolna téglából épített oltárát, pillérfejezeteit és hevedereit műmárvány borítás fedi, ablakai felett pedig vakolatból mintázott, aranyozott stukkók találhatók. A belső berendezés érintetlenül megőrizte a barokk állapotot, oltáráról csak a kánontáblák hiányoznak. Szobrait, urnáit hársfából faragták, felületképzése polírozott fehér és aranyozás. Az oltáron négy kisebb gyertyatartó áll, előtte pedig két nagyobb található. A barokk szószék fából készült, barna flóderozás és aranyozott plasztika díszíti. Tetején és alul kétoldalt a Hit, Remény, Szeretet jelképeit tartó, matt fehér színezésű puttók láthatók. A szószékfeljárót - érdekes asztalos megoldással - a szószékkosárban rejtették el. Az oltártól jobbra egy tölgyből faragott, copf konzolasztalka látható, melynek fekete márványlapja van. Felette függött a falon az a Lieb Ferenc által festett, 193x124 centiméter nagyságú, Nepomuki Szent János apoteózisát ábrázoló olajfestmény, amelyet az 1990es években elloptak. A jó színvonalú asztalosmunkával készült, késő barokk padokat szintén flóderozták, ezeknek ma is eredeti színezését látjuk. A karzatmellvéd tölgyfából