Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Martonyi, Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom . A szentély kőtöredékeinek előzetes vizsgálata (Kovács István)

Martonyi, Háromhegyi pálos templom-és kolostor­rom. A szentély északi fala a boltozatindításokkal. Fotó: Kovács István, 2002. elő. A faragványok elsősorban a koronázó­és lábazati párkányhoz (35), a támpillér oromzatához (15), az ablakmérművekhez (14), az osztósudarakhoz (22), a szentély­boltozathoz (104), a lavabo medencéhez (3), a szemöldökgyámos ajtóhoz (2), vala­mint ezek egyikéhez sem tartozó (6) töre­dékekből, továbbá bélletelemekből (25), állnak. A kőből épült, keletéit, poligonális záródású templom szentélye erősen lepusztult. Nagymértékű pusztulásához hozzájárulhatott a szentélyboltozat össze­omlása, és a viszonylag nagyméretű ablak­nyílások nagy száma. Pusztulása után a templomot kőbányának használták, és elsősorban durva mészkőből készült faragványait bontották ki. Az építőanyag számára feleslegesen kiálló tagozatokat leverték, a leletanyag fele ezekből a kőszilánkokból áll. A pusztulás ellenére megmaradt a diadalív váll fölötti szakasza, a déli fal nyugati ablaka (mérmű és osztósudár nélkül), a boltozati indítások nagy része, és a poligon faloszlopai három méter magasságban, míg a külső oldalon a lábazati párkány kis szakasza, és a támpillérek indító kváderei. Elvégeztük a töredékek illesztési próbáit, elsősorban funkció, törésfelület, meszelés és faragásnyom, szín és anyagösszetétel szerint. 60 darab összeillő töredéket találtunk, melyek összeragasztása megtörtént. A koronázó-és lábazati párkányok profilozása meg­egyezik a hajópárkányokéval. Elkülönítésük oly módon történt, hogy míg a koronázó párkányok orrlemeze a vízszintes sík kialakítása miatt egységesen 7 centiméter, a lábazati párkányoké hosszabb, (vagy az aljukat nem faragták meg). A lábazati párkányok fészke ma is látható, a koronázó párkányok szintje a keleti oromfal tetőlenyomatából és a bekötő kövek fészkéből megállapítható. A szentélyből a sekrestyébe vezető ajtó kőkeretéből csak a fészek maradt fenn, leletanyagként azonban előkerült élszedéssel ellátott két szemöl­dökgyámja. A gótikus ablakokból a déli fal nyugati ablaka maradt fenn napjainkra. A róla készült 19. századi fotón látható, hogy mérműve egy osztósudárra metsződő két háromkaréjos félkörívből állt, ívháromszögébe pedig körbe írható négykaréjt faragtak. Leletanyagként mérművének öt, osztósudarának öt töredéke került elő. A déli fal másik ablaka a fal jelentős részével együtt megsemmisült. Bélletrézsűjéből kettő, bélletívéből három,

Next

/
Oldalképek
Tartalom