Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Siter (Şişterea, Románia), református templom. Az épület és a falképek kutatása (Lángi József)

mindennek ellenére megfigyelhető, hogy a felső képmezőn zöld színnel jelölt talajon az ég kékje előtt fák állnak. Alatta a mondatszalagot tartó, könyörgő gazdag ember látható a szegény Lázár történetéből. Felette vörös színű, szárnyas ördögfigura repül sötétkék háttér előtt. E falképeket Rómer leírása alapján a hajó északi faláról átforduló szegény Lázár történetét három jelenetben elbeszélő képszalag részleteként azonosíthatjuk. Az első jelenetet Storno vázlatáról ismerjük, ahol a gazdag ember asztalánál megjelenő Lázár sebeit egy kutya nyalogatja. E helyen fontos megjegyeznünk, hogy a képeken és keretezésükön mindenütt 6,5-7 centiméteres maiusculás feliratok lekopott maradványai láthatók, de a Rómer korában még részben olvasható szövegek ma már alig láthatók, csak a gazdag ember kezében tartott mondatszalag betűi állnak össze értelmezhető szöveggé. Szegény Lázár története alatt a hajó északi falán egy a diadalíven már bemutatott jelenethez hasonló ábrázolást találtunk. Itt is egy balra néző, kezét áldásra emelő álló alak előtt térdel egy rá felnéző figura. A többi, Rómer leírásból jól ismert, mártírok kínszenvedéseit ábrázoló falképet nem kutattuk, csak néhány 10x10 centiméteres szondával vizsgáltuk a freskóvakolat meglétét, amelyet szinte mindenütt meg is találtunk. Sőt még olyan részleteket is sikerült kibontani, ahol a falkép feletti fehér meszelésrétegeken 19-20. századi ceruzás feliratok is előbukkantak. A történeti Magyarország területén ismert középkori falképeken ritkán fordul elő nagyszámú mártír együttes ábrázolása. Erdélyben hasonló témájú 14. századi freskókkal a szászfenesi katolikus templom hajójának déli falán találkozhatunk, ahol a felismerhetetlen vértanúk és szentek közül csak az Alaxandriai Szent Katalin kivégzésénél használt kerék segít azonosítani az egyik szereplőt. A hajó falképei közül csak a diadalív északi oldalán vizsgáltuk nagyobb felületen a Lugossy által leírt angyalalakot, amelyet Rómerék már nem tártak fel újra. Itt a leírások szerint egy korábbi periódusból származó réteget határoztak meg, de az általunk vizsgált felület kis mérete miatt egyelőre nem tudtuk eldönteni, hogy Lugossynak igaza volt-e, vagy sem. Feltárásuk nyomán láthatóvá vált a balra lefelé tekintő, vörös ruhás angyal, akinek dicsfénye 33 centiméter átmérőjű. Magassága körülbelül 130 centiméter lehet. A hajó holland segélyként kapott padjainak elhelyezése és a padlóburkolat cseréje pótlólagos vizsgálatot tett lehetővé, mely megdöbbentő, nem várt eredménnyel zárult. Kiderült, hogy a hajó falaiban is félköríves lezárású, elszedett ülőfülkék találhatók, melyek hátfalára a korai periódusban rendkívül precízen szerkesztett felszentelési kereszteket festettek. Felszínre került a karzatmellvéd lenyomata -, melyre a déli falban vezetett fel lépcső - és egy kisméretű, egyenes lezárású ablak a karzat felett az északi falon. A diadalív délkeleti sarkában pedig egy baldachinos oltár maradványait tártuk fel, melynek három falazathoz kapcsolódó téglából falazott fél, illetve negyed oszlopa és boltozatindítása maradt fenn. Negyedik, szabadon álló oszlopának maradványa és annak alapozása a padlószint alatt volt feltárható, így eredeti alaprajzai elrendezése és tömege elvileg rekonstruálható. Teljes felülete festett volt, ahol az architektúrát márványt imitáló festés díszítette, boltozatának indításánál pedig kék alapszínen maiusculás mondatszalag részlete került felszínre. Keleti falán, ahol az oltár állt, szivárványon trónoló, áldó Krisztus látható, akinek mandorláját négy angyal tartja. Különleges, hogy dicsfényeiket,