Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Siter (Şişterea, Románia), református templom. Az épület és a falképek kutatása (Lángi József)

a Krisztus kezében tartott könyvet és ruhaszegélyeiket plasztikusan megmintázták. Déli falán kicsi kerek ablak nyílik, és ezt gazdag liliomos keretornamentika övezi. Alsó részén a Szentlélek galamb képében jelenik meg, mintha az ablakon repülne be, alatta pedig dicsfényes férfiak csoportja ül. Sajnos a képmező sérült, így a meglévő töredékek alapján csak következtetni tudunk arra, hogy a jelenet a Szentlélek eljövetelét ábrázolhatja. E különleges, teljesen kifestett cibóriumnak alig néhány analógiája ismert a magyarországi emlékanyagban. A pécsi Szent Kereszt-oltár funkciójában, elhelyezésében és kvalitásában csak távoli párhuzamként említhető. A Szlovákiában található Dunahidas római katolikus templomában álló, festett felületű baldachinos oltárok azonban közel állnak a siterihez. Korban viszont ezek jóval későbbi, gótikus faragványok. A bükki római katolikus templom kutatásakor Dávid Ferenc megfigyelései alapján következtettek hasonló oltárokra, de ma már ennek csak egy konzolja ismert. E pótlólagos kutatás során derült fény arra is, hogy a nyugati bővítmény feltehetően még a 13. század végén, vagy az azt követő század elején épült. Ekkor kerültek elő keskeny, félköríves lezárású, tölcséres bélletű ablakai, akárcsak a hosszfalakon található, „stilizált" ülőfülkék sora. Kettő-kettő félkörívesen, kettő-kettő háromszögben záródik. A szentély korai kifestésének alapozása egy a téglafalazatra közvetlenül felhordott, durva szemcseszerkezetű, fehér színű meszelés, melyre vörös festékkel egyszerű vonalas dekorációt készítettek. A felette lévő réteg kis kiterjedésű hiányaiban figurális ábrázolásnak nyomát sem láttuk. E korai - a templom építésével egyidős - réteg alapozása jó megtartású, de a vörös szín helyenként jobban kötődik az átfestéshez, mint hordozójához. A felette lévő freskóvakolat anyaga rendkívül érdekes összetételű, az általunk ismert magyar emlékanyagban egyedülállónak számít. Átlagos vastagsága 2-3 milliméter, teljesen fehér színű, rendkívül finom szemcseszerkezetű. Károsodásának egyik fő oka is erre a krétaszerű hordozóra vezethető vissza, mert a több alkalommal elvégzett - erős mechanikai igénybevétellel járó - feltárás megkoptatta a puha felületet. így éppen a pigmentált réteg károsodott leginkább a kalapálással és kaparással végzett feltáráskor. Rómer feljegyzéseiből tudjuk, hogy helybéli segítőik sem rendelkeztek semmiféle szakértelemmel a falképeket fedő mészrétegek „lehámozásában, lefejtésében". A rendkívül élénk színezésű, al fresco technikával festett képek felülete nagyon könnyen sérül a legkisebb mechanikai igénybevételre is, így feltárásánál csak a legnagyobb körültekintéssel lehet eljárni, mert a finom, krétás vakolat rendkívül nedvszívó. Sajátos, a történeti Magyarország középkori falképeinél ritkán előforduló megoldással is találkozhatunk Siteren, melynek során a rózsaszín háttereken spriccelt díszítést alkalmazott a festő. Néhány készítéstechnikai hiányosságot is megfigyelhettünk. Ilyen például, hogy lábazati részeken a vakolat mozaikszerűen összerepedezett, amely vagy a túlzott mennyiségű mész adagolásának, vagy a nem megfelelően nedvesített falazatnak, esetleg a túl gyors kiszáradásnak az eredménye. Ezen okokra vezethető vissza, hogy a vakolat mindenütt nagyon könnyen elválik a hordozótól. Emődi Tamás - Lángi József