Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Siter (Şişterea, Románia), református templom. Az épület és a falképek kutatása (Lángi József)
Hosszmetszet a kutatási eredményekkel (rajz: Emődi Tamás) vei viszonylag pontosan meghatározható, hogy meddig voltak láthatók a középkori freskók. Több 1591-1594-es bekarcolás mellett az utolsó az 1600-as évek elejéről származik, tehát az első fehér meszelésre valószínűleg a 17. század első harmadában került sor. A déli falon feltárt fülkével szemben is nyitottunk kutatóablakokat, ahol sekrestyeajtó előkerülése volt várható, de itt is csak egy festett bélletű fülkét találtunk. Festése megegyezett a másikkal, de állapota annál sokkal rosszabb volt. A karzaton, a diadalív szentély felé eső déli oldalán, a boltvállnál nyitott kutatóablakban érdekes megfigyelést tehettünk: eredetileg nem közvetlenül a függőleges falazatról indult a boltozat, hanem először 45°-os szögben viszszaugratták a síkot. Valószínűleg a 18. században falazták csak ki ezt a furcsa kiszögelést, amelyre ráfut mindkét középkori festett réteg. A már Rómer által leírt falképek alatt, itt sikerült megtalálni egy sokkal korábbi, egyszerű technikával készült festést. Közvetlenül a téglafalazaton egy 1-2 milliméter vastag, durva felületű meszelésen vörös színű, függőleges és vízszintes vonalakat tártunk fel, amelyek akár egy kváderes dekorációnak is lehettek a részleti. Ugyanitt, a diadalív bélletében is megtaláltuk ezt a korai festést, mert a felette lévő réteg sérülésében előtűnt egy 2 centiméter vastag, vörös színű, függőleges keretező vonal. Készítés-technikája, felhasznált anyagai a homlokzatokon megtalált töredékekkel mutatnak rokonságot. A Lugossy- és a Rómer-féle kutatások során megismert második festési periódus falképei közül a diadalív bérletének déli oldalán találtunk egy olyan fontos részletet, melyről egyetlen korábbi kutató sem tesz említést. Az ív indítása alatti függőleges felületen, rózsaszín háttér előtt Szent Móric egészalakos ábrázolását tártuk fel. A katonaszent arca ugyan elpusztult, de a fél életnagyságúnál nagyobb figura fegyverzete, viselete nagyon jól tanulmányozható. Meghatározását a feje feletti maiusculával írt felirat teszi egyértelművé. Ennek szövege: S. MAVRICIVS. lobb kezében zászlóval díszített lándzsát, baljában ovális pajzsot tart. A pajzs közepét sárga színű, kettős levélmustrából álló rozetta díszíti, mely alatt sugárirányú vörös és fehér sávok futnak a szélek felé, de a fehér felületen lekopott zöld nyomok is megfigyelhetők. A történeti Magyarország falképfestészeti emlékei között más Szent Móric ábrázolást nem ismerünk, képzőművészeti alkotásokon is alig fordul elő ez a korai középkor századaiban Európában oly népszerű szent. Gyakran sötét bőrűnek ábrázolták e lovagszentet, de Siteren a fej olyan mértékben roncsolt, hogy itt már nem állapítható meg az arc színe. A diadalív szentély felé eső északi oldalán nagyobb szondát nyitottunk, ahol egy széles, vörös és egy keskenyebb, hullámos, sárga sávval elválasztva két képmezőt tártunk fel. Felületükön a korábbi kaparásos feltárások miatt sok apró sérülés keletkezett, de
