Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Siter (Şişterea, Románia), református templom. Az épület és a falképek kutatása (Lángi József)

SITER (SISTEREA, ROMÁNIA), REFORMÁTUS TEMPLOM. AZ ÉPÜLET ÉS A FALKÉPEK KUTATÁSA A templom tervezett helyreállítása előtt elvégzett kutatáskor tett megfigyeléseink során tovább pontosíthattuk a rendkívül ritka megoldásokat mutató épület építésének periodizációját. A település első említésével 1291-1294-ben találkozunk, amikor a váradi püspöknek fizetettek 26 kepe összeget. Imre nevű papja az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint 9,5 garas adót fizetett, mely összeg átlagos, közepes nagyságú településre utal. 1421ben a Csákyak adorjáni uradalmának falvai között sorolják föl. A falu 1395-től az egész középkoron át a 18. századig a Csáky család birtokában maradt, így említik 1496-ban, az 1552., illetve az 1604. évi összeírásokban (16 portával, illetve 8 házzal), bár birtokosként 1599-ben megjelenik Bocskai István is. Noha az egyházközség a kegyurak református hitre térését valószínűleg azonnal követte, Csáky Farkasról ismeretes, hogy 1558 körül erőszakosan is terjesztette a protestantizmust. A később ismét katolikussá lett Csákyak falujának döntő részt megmaradt reformátusnak a hódoltságot követően is. Siter újkori birtokosai között a Kornis, Vay és Zichy családdal találkozunk. 1750-ből származik az első templomra vonatkozó adat, mely szerint ekkor épült a hajó nyugati része. Valószínűbb azonban, hogy ekkor csak kisebb átalakításokra, a falak magasítására és esetleg a koronázópárkány elkészítésére kerülhetett sor. 1773-ban megnagyobbították az ablakokat, két újat is vágva az északi falon, továbbá két karzatot emeltettek Bot Jánossal és Rácz Jánossal: nyugaton az ifjak - ennek egykorú ácsolt padjai ma is megvannak -, keleten a kórus számára. A 18. század végén vagy a 19. század elején készülhetett a templom festett kazettás mennyezete, melynek darabjait utólag a két karzatra erősítették fel, valamikor az 1870-es évek előtt. 1803-ban közadakozásból építették fel a templom elé a nyugati tornyot, melybe egy korábbiból vagy egy haranglábból helyezték át az 1748-ban a hívek által önttetett harangot. 1855-ben nagyobb javítást végeztek Török Sándor váradi kőműves és Kádár András asztalosok, talán ekkor épült az északi oldalra a portikusz. 1860-ban adományozta Szabó Pál és Mihály a hét regiszteres orgonát, melyet a kisebbik karzaton helyeztek el, s ekkor vághatták ki a diadalív felső részét. 1868-1869 között Knapp Ferenc végzett javításokat a tornyon. Ennek zsindelyfedésű sisakja ekkor még fiatornyos volt, 1903-ban viszont ledőlt, helyette Tóth István ácsmester készített újat. 1957-ben a fedélszék megerősítésére került sor, amelyet egy külső renoválás követett 1973-ban. Kutatásaink során megtaláltuk a szentély román kori ablakait, északi és déli falának félköríves lezárású falfülkéit. Roncsolt állapotban a hajó déli ablakai is napvilágot láttak, de legérdekesebb felfedezésünk mégis a déli falban a karzatra felvezető, elfalazott lépcső volt. Kiderült, hogy a hajó nyugati bővítménye is középkori, ablakai pedig tölcséres bélletű résablakok. Középkori falképeiről már nagyon korán tudomást szereztek, mert Hunyadi Szabó Ferenc 1794-ben megjelent munkájában a siteri templomot, mint pogány eredetű épületet mutatta be egy, a bejárata mellett látott márványkő alapján, melyen értelmezése sze-