Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Siter (Şişterea, Románia), református templom. Az épület és a falképek kutatása (Lángi József)

Baldachinos oltár maradványa a hajó délkeleti sarkában (fotó: Lángi József 2002) rint „a Thammus (tkp. Themis) és annak a szerint való siratása volt lerajzolva". 1848-ban Révész Imre, a későbbi egyháztörténész-tanár még teológusként fedezte fel ismét a szentély falképeit, melyeket azután Lugossy József debreceni tanár tárt fel és tett közzé. Lugossy feltételezte, hogy Hunyadi martirológiai jeleneteket értelmezett félre, ő maga több ciklust írt le több-kevesebb részletességgel: a szegény Lázár jelenetét, a Keresztrefeszítést, a Királyok imádását és a Vértanúk szenvedéseit (Bacchus, Szent Krisztina) a szentélyben, Szent Mihályt a sárkánnyal a hajóban. Ugyanekkor Kassai Károly diák négy darab másolatot készített a freskókról, ezeket gróf Vay Ábrahám siteri földesúrnál, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori társigazgatójánál helyezték letétbe. Az így ismertté vált falképeket Ipolyi Arnold felső-magyarországi emlékek kapcsán idézte, és azokat a 14-15. századra keltezte. Rómer Flóris 1874-ben közzétett összefoglaló művében ismertette először a részben szentek és mártírok legendáit ábrázoló, részben bibliai tárgyú falképeket, majd bihari útinaplójában foglalkozott ismét részletesen velük. 1879-ben a falubeliek segítségével tárták fel a 18. század vége óta visszameszelt freskókat, és kibontották a szentély két befalazott ablakát. Ekkor Rómer útitársa, Storno Ferenc felmérést készített a templomról és lemásolta a feltárt fal képtöredékeket is, de ezek közül ma már csak egyet sikerült megtalálnunk 1879-es vázlatfüzetében. Rómer leírása szerint a szentély felső regisztereiben bibliai tárgyú jelene tek sorakoztak maiusculás feliratokkal, lentebb martirológiai ciklus, míg legalul a „szokásos szőnyeg", azaz drapériadísz futott körbe. A Lugossy által az északi oldalon leírt „A gazdag ember és a szegény Lázár" történetének három jelenetét pontosítja. Bunyitay román korinak tartotta a keleti részeket, ablakait átalakítottaknak írta le, és a két befalazott szentélyablakon kívül említi a szentély befalazott északi ülőfülSzent Mórt ábrázoló freskó a diadalív bélletében (fotó: Lángi József 2002)