Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

20. Gyulafehérvár, székesegyház. Az északi toronyalj 2000 nyarán, ásatás közben. Még láthatóak az újkorban beépített, javarészt kőfaragványokból álló alapozások, amelyeket vastag, szintén sok leletet rejtő feltöltés vett körül. Ezek alatt az ún. első székesegyház előtt elterülő temető több, gazdag mellékletet is tartalmazó sírját sikerült feltárni. Fotó: Sarkadi Márton vártnál jóval több eredményt hozott. (20. ábra) A mai toronyalj ugyanis az ún. első szé­kesegyház nyugati homlokzata előtti terület, az azt körülvevő temető része volt. Az alig harminc négyzetméternyi felületen tucatnyi, sírmellékletekkel gazdagon ellátott temet­kezést sikerült feltárni. Emellett mintegy százhatvan kőfaragvány, közöttük egy nagyon jó minőségű, beltéri gótikus kisépítmény töredékei kerültek elő. 41 (21. ábra) Az ásatást követően kavicsfeltöltés, azon tölgyfa padló készült. 42 (22. ábra) A kőfaragóműhely mun­kája nyomán sakktáblára emlékeztető kőfelületeket vakoltattuk. 43 Sor került a toronyalj bejáratának restaurálására is. 44 Októberben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fényképészei, Galacanu Efstatia és Ágh András egy hetet töltöttek a helyszí­nen, megkezdve az épületegyüttes mód­21. Gyulafehérvár, székesegyház. A toronyaljból előkerült, másodlagosan felhasznált faragvány, egy oroszlán figurája. Feltehetően annak a jó minőségű, gótikus beltéri építménynek a tartozéka, amelynek darabjai az épületegyüttes környékén később más helyről is előkerültek, jelezve, mennyire fontos a folyamatos régészeti megfigyelés, és mennyire nem választható szét a palota és a székesegyház ügye. Fotó: Sarkadi Márton, 2000.

Next

/
Oldalképek
Tartalom