Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

22. Gyulafehérvár, székesegyház. A helyreállított toronyalj. Fotó: Sarkadi Márton, 2000. szeres dokumentálását. A következő két évben még három alkalommal jártak Gyulafehérváron. Az eredmény mintegy ezer, a székesegyház és a palota aktuális állapotát tükröző felvétel.

45 A palotahomlokzat körüli munkák az ősz derekán vettek újabb lendületet. Ekkor a teljes vakolásról már szó sem lehetett, de legalább a középkori falat borító köpenye zésen nyitott kutatóablakok befalazására sor került. Ezen kívül két irodahelyiség és a pincelejárat belső vakolása történt meg. A falak vizsgálata és dokumentálása itt sem maradt el.

46 Fontosnak tartottuk a kőfaragóműhely fejlesztését, munkával való ellátását. Márciusban a műhely vezetője, Szitás Attila és egy régebbi dolgozója, Kiss Zoltán számára szakmai kapcsolatok felvétele, eszközbeszerzési lehetőségek felderítése, folyamatban levő restaurálási és kőfaragói munkák megismerése érdekében kéthetes magyarországi programot szerveztem. Már az 1960-as években végzett munkáknál is gondot jelentett, hogy a székesegyház eredeti építőanyagát szolgáltató magyarigeni kőbányát nem művelték. Az akkor használt vistai kő időtálló ugyan, de elüt az eredeti építőanyagtól. A 20. század elején a püspökség a helyreállítás céljára megvásárolta a magyarigeni kőbányát, és kitermelést folytatott. A második világháború után államosított bányát bezárták. Az 1989-es forradalmat követően az egyház visszaigényelte a bányát, meg is indította művelését, de azután egy gyulafehérvári építésszel kötött homályos együttműködési szerződés kapcsán indított per miatt elveszítette a művelési engedélyt, és tulajdonjoga is veszélybe került. Eleinte hiába szorgalmaztuk, hogy vegyék fel újból a szálakat, és próbáljanak kitermelési engedélyt kérni. Végül beadták a kérvényt, és 2000 őszén megkapták az engedélyt. A műveléshez szükséges szerszámok természetesen nem álltak rendelkezésre. Az ősz folyamán azonban kézi módszerekkel is sikerült annyi követ bányászni, amennyiből a télen sok szükséges faragvány elkészülhetett. Néhány váratlan helyzettel is meg kellett küzdeni. Egy éjszaka ismeretlenek fellopóztak a székesegyház tetőzetére, a régi sekrestye és a déli mellékhajó közötti vápában megbontották az ólomlemez-fedést, és jelentős mennyiségű ólmot elloptak. A 2000. év a helyreállítás szervezésében alapvető megtorpanást jelentett. A magyarországi támogatás elbizonytalanodása által okozott hangulatváltozást az sem hozta helyre, hogy végül jelentős, 27 millió forintos támogatást kapott az ügy. Kialakult az Érsekség