Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

Valamivel később, 1357-ben a szántói János plébánost kerületi esperesként említik,

39 nagyon valószínű azonban, hogy a falu plébánosa már ez előtt is ezt a tisztséget viselte. A plébános esperesi címe és beosztása szintén arra mutat, hogy Szántó a 14. század közepe táján már az átlagosnál nagyobb lélekszámú és jelentősebb falu volt. A mezővárosi fejlődés útján elindult település 1378-ban vásáros hely. Királyi jobbágyai 1357-ben és 1358ban szerepelnek az oklevelekben.

40 A település fejlődésének útja akkor is folytatódott, amikor kevéssel 1378 előtt, közelebbről ismeretlen időpontban, Tátika várát Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozta.

41 1397-ig volt birtokukban, arról az időről azonban sem Tátika váráról, sem uradalmáról, s abban Szántóról nem maradt adat. 1397-től 1401-ig a vár és a hozzá tartozó birtok ismét a király kezén volt. 1397-ben ugyan Zsigmond király a szomszédos Rezi várával együtt Szécsényi Kónya Frank és Simon számára ajánlotta fel Csáktornya és Sztrigó váraiért,

42 a cseréből azonban nem lett valóság. 15. század 1399 év elején még Zsigmond király várnagyai ültek Tátika és Rezi váraiban,

43 ettől az évtől kezdve azonban 1401-ig Scharfenecki Frigyes kapta meg zálogként. A 15. század elején ezután elég gyakran változtak birtokosai. 1403-ban ugyancsak zálogként a Marcaliak kezére került, de 1404-ben Zsigmond visszaváltotta tőlük. Két évvel később, 1406-ban a birodalmi német eredetű Eberhard zágrábi, később váradi püspök és rokonai, az Albeni család tagjai kapták meg, ekkor már örökbe. A püspök halála után, 1421-ben Zsigmond király visszavásárolta és 1425-ben szentgyörgyi Vince Bálint, a kamarahaszna ispánja kapta meg zálogként. Egy évtizeddel később, 1436-ban annak fiától a király beleegyezésével először Korbáviai Ivánka és György, majd ez év őszén gersei Pethő László és Péter váltotta magához.

44 1437-ben azután a Pethők végleg megkapták Tátikát Rezivel együtt, és annak birtokában 1438-ban Albert király is megerősítette őket.

45 A sok, egymást követő tulajdonosváltás közben, az 1401 és 1438 közötti időből Szántó neve többször szerepel az oklevelekben. 1401-ben, amikor Zsigmond király fogságba ejtése után az országnagyok egyezséget kötöttek Garai Miklóssal a király szabadon bocsájtásának feltételeiről, a Zsigmondnak visszaadandó várak között szerepel Tátika is.

46 A várat tehát uradalmával együtt elvették a királytól és fogsága idején az országtanács küldötte kormányozhatta. 1402-ből származik az az oklevél, amely szerint a veszprémi püspökség tiltotta Zsigmondot Tátika vára és Szántó falu birtoklásától és eladományozásától, mert az a püspökség birtoka.

17 Ez a Zlaudus püspök halála óta fenntartott jogigényről szóló okirat későbbi, 16. századi hamisítvány ugyan, de azért jellemző erre a korra is, valamint a püspökség Tátika vára és birtokai iránt fenntartott igényére. Az 1406-ban Eberhard püspök és rokonsága számára kiállított királyi adománylevélben ismét szerepel Szántó falu, a tátikai váruradalom falvaival, Hidegkúttal, Kovácsival és Újbéccsel együtt.

48 Együtt említik valamennyit abban a két, 1422-ben kelt oklevélben is, amelyben Zsigmond király parancsot adott Zala megyének és a vasvári káptalannak, hogy a zalai ispán vizsgálja ki a gersei Pethők, valamint Tamás tátikai királyi várnagy panaszát, amely szerint Bottka fia Péter rezi várnagy embereivel Szántó falura tört és