Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
azt kifosztotta. 49 A két oklevélben Szántót faluként, a latin szöveg szerint possessio-ként jegyezték fel. 1423 őszén azonban Szántó királyi oppidumként, azaz mezővárosként tett panaszt a rezi várnagy hatalmaskodásai ellen. 50 Ez az első ismert adat arra vonatkozóan, hogy a már 1341-ben jelentős település elérte a mezővárosi rangot. 1421-től Tátika vára ismét a király kezén volt, valószínű tehát, hogy Szántó, mint az uradalom központi fekvésű települése, ekkor kapta kitüntető címét és az azzal járó jogokat. A tátikai királyi várnagyi tisztet ezt követően az a gersei Pethő fia János töltötte be, aki az előző esztendőhöz hasonlóan 1423-ban is panaszt emelt a rezi várnagy ellen, mert az Szántó királyi oppidum népeinek kárt okozott. A panaszt tartalmazó oklevél szerint a mezőváros polgárait és vendégnépeit Bottka fia Péter eltiltotta a Tátikához és Rezihez tartozó közös erdő használatától, ott legeltetett sertéseiket megölette, a szántóiak fejszéit elvetette. 51 Mezővárosként említi Albert király 1438-ban kelt oklevele is, amelyben megerősíti gersei Pethő fia János fiait, Lászlót és Pétert a Zsigmond király által adományozott Tátika vára és tartozékai birtokában. 52 Ettől kezdve évszázadokon át a gersei Pethő család kezén maradt a vár és uradalma. Szántó nekik köszönhette további fejlődését, amelyet újabb adatok említenek. Parochiális templomának papja 1419-ben János fia Mihály, aki ellen több más plébánossal együtt azért folytatott vizsgálatot a magyarországi apostoli követ, mert nem volt hajlandó a pápai tizednegyed fizetésére. 53 János fia Mihály plébános ugyanúgy kerületi esperes lehetett, mint 1357-ben említett elődje, s mint ahogyan az 1472-ben név nélkül szereplő utóda volt. 54 A plébánia Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt templomát ezt követően 1441-ben említik, amikor a gersei Pethő család pápai búcsúengedélyt kapott az általa a templom körüli temetőben felépített, Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolna részére. 55 A pápai engedély szövegében szereplő kápolna az 1438-as adománybirtokos Pethő László és fiai kérésére kapta a búcsút, építtetői ők lehettek. Pethő László az 1420-as években udvari lovag, ebben az évben apja nyomán zalai és vasi ispán, országnagy. 56 Kora szokásának megfelelően a plébániatemplom mellé 1441 előtt építtetett kápolnát valószínűleg saját temetkezőhelyéül szánta. Ez a kápolna a templom északi oldalára emelt második, nyugati kápolnával azonosítható. Annak az 1236-ban említett, legkorábbi kápolnával később történt egybebontása is arra vallhat, hogy az a földesúri família temetkezőhelyének készült. A gersei Pethő család birtokában ekkor már több dunántúli vár volt, 1427 óta a Tátikával szomszédos Rezi, már korábban a zalai Kernend, valamint a Vas megyei Márványkő castellum. Kiterjedt birtokaik középpontjának, állandó lakóhelyüknek - úgy látszik - a tátikai váruradalmat tartották, azon belül pedig Szántó oppidumot, ahogyan azt több későbbi adat bizonyítja. A 15. század közepén a mezővárosi kiváltságokkal felruházott település élete rendkívül mozgalmas volt. Az 1439-ben, Albert király halálát követően kitört belháborúban két táborra szakadt dunántúli arisztokrácia egymás ellen vívott harcai Szántót is elérték. Az 1440-ben királlyá koronázott I.Ulászló hívei, köztük a gersei Pethők ellen az özvegy Erzsébet királyné pártja Ciliéi Ulrik vezetésével indult támadásra. Kanizsa sikertelen ost-
