Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
Katalinnak, gersei Pethő Péter özvegyének János fiához írott levele. 67 Azt feltételezhetően a mezővárosban álló kúriájukban írhatta. Az akkor már ismét Zala megye ispáni tisztjét betöltő Pethők 1494-ben azt is elérték, hogy a megye északkeleti részének járási székhelyét a király Szentgrótról Szántóra helyezte át és ezt a megyei nemesség egy részének ellenkezése ellenére 1497-ben II. Ulászlóval meg is erősíttették. 68 Az 1378-ban kapott vásártartási engedély alapján hetivásárát a hétfői napon tartották. 69 Egy 1496-ból származó adat szerint a járási bíróság, a sedria üléseit a nem nemes Imre fia György házában tartották, 70 ami a mezőváros polgárságának jómódjáról tanúskodik. Ennek a mezővárosi jobbágy-polgár rétegnek a társadalmi erejét jól mutatja annak a szántói eredetű Lóránt Gálnak a példája, aki 1494-ben és 1500-ban a földesúri családnak a rezi és tátikai uradalmát vezető tiszttartója volt. 7 ' A tátikai váruradalmat 1438-ban megszerző két gersei Pethő testvér, László és Péter vagy az akkori szóhasználat szerint Pető utódaiban két ágra, magyarországira és horvátországira, illetve szlavóniaira szétváló földesúri famíliában a 15. század végén már tizenkét férfi unokatestvér osztozott a családi birtokon. Annak ellenére, hogy ebben az időben királyi adományként és örökségként szerte az országban tíznél több vár és kastély, valamint azok uradalma volt a kezükön, a család központja Tátika vára maradt. Itt őrizték a családi levéltárat és kincstárat, itt élt mindkét ág tagjainak családja, birtokügyeiket és pereiket itt, a vár alatti Szántó járási bíróságán intézték, ismert irataik és leveleik egy része itt kelt és amint azt a templom körüli ásatás sejteni engedi, itt is temetkeztek. Tátika vára és az alatta fekvő Szántó volt tehát az elsődleges családi rezidencia. A földesúri család mindkét ágának volt olyan, országos méltóságot betöltő tagja, akinek nevéhez köthető a plébániatemplom ebben az időben történt késő gótikus átépíttetése. A már idézett Pethő László fia az az 1499-ben elhunyt Miklós volt, aki az 1460-as években előbb királyi lovászmester, később pohárnokmester. Unokatestvére, a 16. század elejétől bárói címet viselő Pethő fia János a 15. század végén királyi tanácsos, azt követően II. Ulászló gyermekeinek udvarmestere. 72 Közülük bármelyik lehetett az építtető mecénás. A templom késő gótikus szentélye és annak összes építészeti részlete, a vaskos nyugati torony, valamint az ásatás nyomán megismert déli oldalkápolna bizonyítja, hogy földesurai hatalmához méltó, késő középkori képét ebben az időben kapta a templom. Ugyanebben az időben, 1494-ben újabb fegyveres összetűzés zavarta meg Szántó nyugalmát, Az ifjabb Vitéz János veszprémi püspök familiárisi hada Enyerei Gáspár sümegi várnagy vezetésével megrohanta és elfoglalta Tátika várát, 73 uradalmának falvaiban - valószínűleg Szántón is - erőszakoskodtak és fosztogattak. Az eset, amelyből a nádor elé utalt, hosszú per keletkezett, annak a már idézett püspöki igénynek a folytatása, amely szerint Zlaudus püspöknek a püspöki levéltárban máig meglevő oklevelei alapján Tátika várára változatlanul igényt tartottak. Szántót illető eseményei nem ismertek, csupán annyi tudható, hogy a támadás nyomán keletkezett per még 1504-ben is folyt. 16-17. század Az 1500-as évek elején a veszprémi püspökséggel Tátikáért folytatott pertől eltekintve, a továbbra is a szomszédos birtokosokkal és a családtagok egymással folytatott perei-
