Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

10. Zalaszántó, r.k. templom. A templom alaprajza a két oldalán feltárt alapfalakkal. Rajz: Koppány Tiborné, 2003. román kori, egyenes záródású templom és az ahhoz nyugat felé emelt korai gótikus toldás építésének, ahogyan erről a későbbiekben szó esik. A második oldalkápolna tehát már a korai gótikus toldással meghosszabbított, a korai kápolnától délre emelt, egyenes szentélyzáródású, román - korai gótikus stílusú templomhoz épült. Ennek a második kápolnának az északi falát is támpillér erősítette, nyugati oldalán pedig kőkeretes kapu nyílott, amelynek kávája és abban a keret helye is előkerült. A második oldalkápolna északi pillére mellett oltáralapozás került elő. Kozák Károly feltételezése szerint a két kápolna esetleg olyan szabad, csúcsíves nyílásokkal csatlakozott a templom hajójához, mint amilyeneket ugyancsak ő tárt fel a Veszprém megye északi részén levő Lovászpatona középkori eredetű református templomában. Az ásatás alkalmával a második, a nyugati kápolna belsejében egy keresztelőkút kőtalapzata, valamint olyan ferdén lemetszett és középen ívesen vájolt boltozati bordák kerültek elő, mint amilyenek a kórus alatti, szenteltvíztatónak átfaragott gótikus zárókövön láthatók. Az utóbbi ezek szerint az északnyugati kápolna boltozatához tartozott. Ez a bordaprofil olyan általánosan használt forma, amilyet a 14. század végétől a 15. század közepéig, második feléig számtalan helyen használtak. Ugyancsak az északi oldalon került elő egy, annak nyugati bejáratához tartozó, körteprofilos kapu több, íves keretdarabja. A templomhajó korai gótikus bővítésének déli oldalára épült a harmadik, az északiaknál szélesebb oldalkápolna. Déli oldalát három támpillér erősítette, keleti falához oltár simult. Ebben a kápolnában a szentély boltozatához hasonló, kétszer vájolt profilú