Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
bordák kerültek elő, valamint egy vállköves, átmetsződő pálcatagos ajtókeret töredéke. A faragott kő töredékek azt látszanak bizonyítani, hogy ez a kápolna késő gótikus stílusú volt, s a szentéllyel és a toronnyal azonos időben épült. A déli oldalkápolna keleti oldalához épült legutoljára az a keskeny, hosszú előcsarnok, amely az ezek szerint a román stílusú, a középkor végéig működött déli kapuhoz vezetett (10. ábra). A település temploma és földesurai. Történeti adatok 14 13. század A középkori Szántó neve 1236-ban fordul elő első alkalommal az írott forrásokban. Neve annak bizonyítéka, hogy ekkor már legalább két évszázada létezett, a falunév ugyanis azoknak a településneveknek a sorába tartozik, amelyek a történettudomány véleménye szerint az államalapítás kora óta a fejedelmi - királyi szolgálónépek lakóhelyei voltak. Keletkezésük idejét a 10-11. századra helyezik. 15 Hasonló lakosságú volt a 13. században említett, szomszédos Kovácsi és Lövő, amelyek később elpusztultak, az Árpád-korban azonban feltételezhetően azonos királyi uradalom részei voltak. 16 1236-ban Szántó már magánföldesúri birtok volt, lakói pedig szabadosok, szolgák, cselédek és szőlőművelő vincellérek. Ez év március 9-én vásárolta meg a budai káptalan előtt az akkor még prédiumnak nevezett települést Zlaudus mester, a fehérvári káptalan lektor-kanonokja rokonától, Andornak fia Jánostól, akinek az öröklött birtoka volt. 17 Az erről szóló oklevélben szerepel először a falu Szent Kozma és Dámján tiszteletére épített kápolnája, amelyet 1247-ben is így említenek, amikor annak jövedelmeiről a káptalan lemondott. 18 A 13. század első felében, sőt még a közepén is eszerint a még predium jellegű Szántón csak kápolna állt, amely a falu birtokosának magánegyháza volt. ia A régészeti feltárás alapján ennek a kápolnának az alapfalaival azonosítható a jelenlegi templom északi oldalán megtalált, kisméretű és félköríves szentélyű épület. Építésének idejéről eddig semmilyen adat nem került elő, arra vonatkozóan a körülötte, illetve a mai templom körül is megfigyelt, sokrétegű középkori temető ásatása adhatna feleletet. Alaprajza annyira általános formát mutat, hogy abból időpont még általánosságban is alig határozható meg. Szántó predium határait Zlaudus mester birtokba iktatása idején a szomszédos Ecsér falu királyi udvarnokai nem ismerték el. Az ebből keletkezett, IV. Béla király előtt folytatott pert Zlaudus mester nyerte meg. Az uralkodó a birtokban őt 1239-ben meg is erősítette. 20 Az ecséri udvarnokok 1255-ben sikertelenül kísérelték meg a per megújítását, Szántó határaival Zlaudus birtoka maradt. 21 A történeti irodalom az eladó Andornak fia Jánost és a Szántót megvásárló Zlaudus kanonokot a közelmúltig a tiszántúli Kaplony nemzetség tagjaként tartotta számon. A 20. század legvégén a források kritikai elemzése kiderítette, hogy Zlaudus a dunántúli Ják nemzetség tagjaként annak a Ják nembeli, Nagy-nak nevezett Márton vasi ispánnak a fia, aki a jáki monostor alapítója és egyben építtetője volt. 22 Az eladó Andornak fia Jánost az
