Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

18. Visegrád, királyi palota. Az északkeleti palota belső udvara a loggia és a Herkules-kút rekonstrukciójával. Fotó: Hack Róbert, 2000. Az alapelemek és a legtöbb részlet helyének meghatározása megnyugtató, így a másolatot a fenti definíció értelmében szintén nyugodtan nevezhetjük rekonstruktívnak. A rekonstrukció indoklása kiadásra is került.

15 Nem mellékesen a kút kellemes hangulatot, atmoszférát teremt maga körül az udvaron. De hatoljunk mélyebbre. A modern falszövetekből az építéstörténet kacskaringóit nem olvashatjuk ki, csak a 20. századi műemlékes munkálatok periódusait különíthetjük el. (19. ábra) A másolat-kút részletein sem érhetjük tetten a reneszánsz mesterek keze nyomát, és ez a kút a felállításánál keletkezett sérülések és azok javításainak izgalmas rejtélyét sem tartogatja számunkra. Ha ilyen szinten keressük az eredetiséget, akkor a létrejött épülettorzóból egyedül a víz hangját, a szökőkút csobogását tekinthetjük hitelesnek, ahogy spriccel, zubog, majd eltűnik a medencében. De vizsgáljuk tovább a „helyreállítást". A második emelet rekonstruált részének padlószintje jó méterrel magasabban húzódik, mint az „oroszlános udvaré", azé a sziklateraszé, amelyet csak onnan lehetett megközelíteni. Lehet, hogy elődeink mélyebbre vésték a sziklát, mint kellett volna? Aligha. Az épület a Mátyás-kori állapotok felidézésére törekszik, de például az északi szárny egyik helyiségében egyetlen fennmaradt gerendatartó konzol alapján a korábbi állapotot bemutató síkfödémet készítettek. A korábbi periódust idéző modern födém alatt azonban a magasabban megmaradt keleti falon világosan felismerhető a másodlagos, Mátyás-