Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Entz Géza: Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának bevezetésére

ad elő: „ Bajorországban nincs műemléki törvény - de szükség sincs reá, mert mind a hatóságok, mind a nép át vannak hatva a föladat jelentőségétől. A törvény nem lehet a műemlékek védelmének czélja, hanem eszköze, és a hol a nép minden rétege készségesen támogatja a védelmi törekvéseket, a törvény fölösleges!" Éber László: A műemlékek kutatóinak XII. kongresszusa. (1911. szeptember) Archaeológiai Értesítő, Üj folyam XXXII. (1912) 2. 13 Kitűnő példa erre a Somorjay Sélysette által idézett ózdi eset, i. m. 152. Ezzel kapcsolatban lásd még Kristóf Ágnes: Történeti környezet - a kitörés lehetősége (az Ózd-projekt) Műemlékvédelem 48. (2004) 101-109. 14 Vö. egyebek közt Toldy Ferencnek a Magyar Tudományos Akadémia titkárának a felhívása a műemlékek védelmére és külföldi mintára „hű és díszes rajzmunkák" segítségével történő bemutatására. Idézi Marosi Ernő: A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a régészet és művészettörténet kezdeteinél. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. Budapest, 1992. 86. 15 Fülep Lajos: Előszó. In. Csatkai Endre et al: Sopron és környéke műemlékei. Budapest, 1953. 8. 16 C. Müller, Theodor: Was erwartet der Museumsmann und Hochschullehrer von der Kunstdenkmäler­inventarisation? Deutche Kunst und Denkmalpflege, 1960. Idézi: Eggenberger, Dorothée und Germann, Georg: Geschichte des Schweizer Kunsttopographie. Beiträge zur Geschichte der Kunstwissenschaft in der Schweiz 2. Schweizerische Institut für Kunstwissenschaft. Zürich, 1975. 16. 17 A sorozat darabjai, zárójelben a megjelenés dátuma: I. Esztergom műemlékei 1. Múzeumok, Kincstár, Könyvtár, (1948.); II. Győr-Sopron megye (1953. 2. kiad. 1956.); III. Nógrád megye (1954.); IV. Budapest 1. rész (1955.); V. Pest megye (1958.); VI. Budapest 2. rész (1962.) VII-IX. Heves megye (1969., 1972., 1978.); X-XI. Szabolcs-Szatmár megye (1986., 1987.) 18 A sorozat történetéről lásd Georg Dehio (1850-1932). 100 Jahre Handbuch der deutschen Kunstdenkmäler. München-Berlin, 2000. tanumánykötetet. Az idézet helye: Erster Tag für Denkmalpflege. Dresden, 24 und 25. September 1900. Berlin, 1900. 31. 19 Az összes sorozat minden kötetének részletes bibliográfiai leírása Georg Dehio i. m. 177-187. 20 Petzet, Michael: Vorwort. Denkmalinventarisation in Bayern. Anfänge und Perspektiven. Arbeitsheft 9. Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege (1981.) 5. A lezárult sorozat tíz kötetének bibliográfiája i. m. 97-98. 21 Frodl-Krafi, Eva: Der „Dehio" - Erbe im Wandel. Deutsche Kunst und Denkmalpflege 75. (1982.) 70­81. 22 Cherry, Bridget: Nicolaus Pevsner und Ihe Buildings of England. Georg Dehio i. m. 157-167. 23 Dr. Dieter Martin úrnak a Vereinigung zur Herausgabe des Dehio-Handbuchs jegyzőjének szíves tájékoz­tatása (2002.) 24 Vancsa, Ekhart - Lehne, Andreas: Inventarisation und Denkmalforschung. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege LH. (1998/1) 343. 25 Mi sem érzékelteti jobban a kutatási terület mai és egyáltalán nem eurokonform hivatalos értékelését, mint az, hogy a több mint három évvel ezelőtti, egyébként nagy érdeklődést kiváltó konferenciáról, a műemlékvédelmi szakma kiválóan szerkesztett, magas színvonalú tudományos folyóirata csak 2006-ban 2003-as dátummal (!) volt képes reagálni. 26 Somorjay i. m. 156. 27 Somorjay i. m. 153. 28 Frodl-Krafi i. m. 70. Géza ENTZ: VORSCHLAG ZUR EINFÜHRUNG DES PROGRAMMS DES HANDBUCHES DER DENKMALTOPOGRAPHIE IM DEHIOSYSTEM Die Studie macht den Vorschlag zur ungarischen Adaptation der Buchreihe der Denkmaltopographie, die das österreichische Bundesdenkmalamt als Dehio-Handbuch Die Kunstdenkmäler Österreichs herausgab. Die erste Version des Textes wurde auf der ganztägigen Konferenz „Die Möglichkeiten der Denkmaltopographie in Ungarn", veran-

Next

/
Oldalképek
Tartalom