Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Entz Géza: Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának bevezetésére

JEGYZETEK 1 Az alábbiakban a Dehio-Handbuch, Die Kunstdenkmäler Österreichs, az osztrák Bundesdenkmalamt által kiadott műemléki topográfiai sorozat hazai adaptálására teszek javaslatot. A dolgozat első változata - előadás formájában - a szövegben említett, az MTA MKI és az OMvH által szervezett konferencián hangzott el 2002. november 19-én. 2 Somorjay Sélysette: Topográfiai kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál.Műemlékvédelmi Szemle 12. (2002/1) 151-157. 3 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1959.; Uő.: Magyarország művészeti emlékei 2. Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Felsővidék. Budapest,1961.; Magyarország művészeti emlékei 3. Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961. 4 Az 1983. június 23-i munkaértekezlet meghívójához csatolt, Marosi Ernő és Varga Lívia által jegyzett javaslat a következők szerint tagolta volna a sorozatot: 1. Budapest belső kerületei, 2. Budapest külső kerületei és Pest megye, 3. Győr-Sopron - Vas - Zala megye, 4. Baranya - Somogy - Tolna megye, 5. Veszprém -Komárom - Fejér megye, 6. Bács-Kiskun - Csongrád - Békés - Szolnok - Hajdú-Bihar megye, 7. Nógrád - Heves - Borsod-Abaúj-Zemplén - Szabolcs - Szatmár megye. A javaslat már figyelembe vette az értekezlet számára Lővei Pál által elkészített vitaanyag megállapításait. 5 Az MTA MKCs céjairól, a kézikönyv program tudományos helyéről és eredményeiről az árpád-kori művészet értékelése kapcsán, de általános érvénnyel is vö. Marosi Ernő: Az Árpád-kori művészet és a Művészettörténeti Kutató Intézet. Ars Hungarica 28. (2000/1) 5-17. 6 Az MKCs adattári és levéltári regeszta gyűjteményének fondjegyzékét illetve repertóriumát lásd: András Edit és Pataki Gábor (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára. A fondok jegyzéke és leírása. MTA Művészttörténeti Kutató Intézete, Budapest, 2000. és Bibó István - Kerny Terézia - Serfőző Szabolcs: A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteménye. Repertórium. MTA Művészttörténeti Kutató Intézete, Budapest, 2001. 7 Erre vonatkozó rövid, de pontatlan utalást lásd Bibó - Kerny - Serfőző i. m. 9. 8 A Komárom megyei kézirat készítésekor az feldolgozandó objektumokat illetően 1870 körüli felső időhatárt vettek figyelembe, a „kistopográfia" elképzelése ebben a vonatkozásban már az 1960-as éveket tekintette irányadónak. 9 Gábor Eszter a 19. század második fele és a 20. század eleje építészetének topográfiai feldolgozásáról készített módszertani tanulmányt, Ferkai András pedig ennek a projektnek a keretében kezdte meg Buda két világháború közötti villaépítészetének topográfiai gyűjtését. V.o. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között - művészeti emlékek. Budapest, 1995. 8. 10 Fejér megye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal - Sisa József. The Historie Monuments of Fejér County. Székesfehérvár, 1988. 11 A kötetet a topográfiai kutatás koncepcionális és módszertani kérdéseit felvető alapos, szerkesztési és leírási részletekbe menő kritikai észrevételekkel ismertette Somorjay Sélysette: Fejér megye művészeti emlékei. Szerkesztette Entz Géza Antal és Sisa József. Székesfehérvár 1998, 267 oldal, 56 ábra, 116 kép. Művészettörténeti Értesítő, 48. (1999) 191-194. Nem kevésbé tanulságos a másik gondos elemzésen alapuló ismertetés: Wehli Tünde: Fejér megye művészeti emlékei. The Historic Monuments of Fejér County. Szerk. Entz Géza Antal és Sisa József. Székesfehérvár, Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet, Szent István Király Múzeum és a szerzők, 1988. 2671. 56 szövegközti ábra, 116 szövegközti fénykép. Ars Hungarica 27. (1999/2). 488-491. 12 A „művészeti topográfia" „pedagógiai missziójáról", a népesség értéktudatosságára kifejtett hatásáról, az ehhez fűződő illúziókról és lehetőségekről vö. Frodl-Krafi,Eva: Die österreichische Kunsttopographie. Betrachtungen sub specie fundatoris. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 28. (1974) 115. A szerző ennek kapcsán a kérdéskör filozófiai vértezettségű módszeres feldolgozására is felhívja a figyelmet, vö. Paschke, U. K.; Die Idee des Stadtdenkmals, Erlangener Beiträge zur Sprachund Kunstwissenschaft, Bd. 45. Nürnberg, 1972. 50-55. Érdekes és további vizsgálódásra indító adalék a műemlékvédelem és a társadalom kapcsolatának régiónként gyökeresen eltérő jellegéhez Éber László megjegyzése, amelyet az 1911-ben Salzburgban megtartott XII. német műemlékvédelmi nap (Tag für Denkmalpflege) alkalmából Paul Clemen bonni művészettörténész professzor előadásáról beszámolva