Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Acsa, Prónay- kastély (D. Mezey Alice)

Acsa, Prónay-kastély. A park felöli homlokzat. Fotó: D. Mezey Alice, 2001. A kutatást a földszintes könytárépületben kezdtük meg. A díszítetlen felületű falakat viszonylag sűrűn, szabályos ritmusban ablaknyílások bontják meg. Ezek világították meg a falfelületekre merőlegesen elhelyezett könyvespolcokat, így a könyvtár nagyobbik része tulajdonképpen könyvraktár volt. Olvasó és dolgozószobának csupán az épület templom felőli végében választottak le egy fűthető helyiséget. A kastély első, kisebb mértékű átalakítására még a 18-19. század fordulója táján kerülhetett sor, amikor a négy saroktorony lefedését megváltoztatták és egyes emeleti toronyszobák boltozatát elbontva sík födémesre alakították. A 19. század második felében az északi homlokzat elé, a két saroktorony közé mindkét szinten egy keskeny helyiségsort építettek. Jellemző, hogy az ekkor eltakart barokk homlokzati architektúrát az új homlokzatra rámásolták, s a megszüntetett ablaknyílások szerkezeteit a kőkeretekkel együtt az új homlokzatba áthelyezték. Erre az időszakra tehető a lépcsőház átépítése is. Nem sokkal később, a 20. század legelején a nyugati homlokzat elé teljes hosszban árkádokra állított erkélyt, s az északi oldalon egy „ötödik tornyot" (fürdőtorony) építtettek. Ez az északi oldalon lévő második periódusú bővítmény szintén a barokk kastély homlokzati architektúráját követi, sőt a hozzá tapadó, ennek megduplázásaként felépített újabb bővítmény is. A helyszíni kutatás során - néhány gazdasági hasznosítású, a földszint északi oldalára eső helyiségtől eltekintve - minden helyiségben 18. századi barokk és 19. századi klasszicista kifestést találtunk. A falkép feltárását és dokumentálását Tarbay