Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Alsóméra, Puky-kastély (Feld István)

Anna Mária festőrestaurátor művész végezte. A nagyszámú, értékes barokk és klaszszicista ablak- és ajtószerkezeteket Óvári László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem végzős hallgatója 2002. évi diploma dolgozatában példaszerűen dokumentálta. A kert történetét, ami a csővári várból ide szállított, és a kert látványába bekomponált kőfaragványok miatt is érdekes, Sipos Katalin kertépítész mérnök diplomadolgozatában dolgozta fel. Az építéstörténeti kutatás lezárásához még szükség van a kastélyépület homlokzatkutatására és régészeti feltárására, s a még álló két melléképület megkutatására is. Ugyanis a nyugati homlokzat előtt húzódó emeleti terasz építését megelőző homlokzati architektúra elemeit csak részben sikerült feltárni, s egyes feltárt maradványokról nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy építés közbeni tervváltozás, vagy átalakítás nyoma-e. A kastély sajátos alaprajzi rendszere, asszimetrikusan elhelyezett bejárata, a középtengelytől északra eső épületrész pinceboltozata, s a fölötte lévő vastag feltöltés egy korábbi épület maradványainak felhasználására enged következtetni. D. Mezey Alice ALSÓMÉRA, PUKY-KASTÉLY Az egykori Abaúj vármegyében, Encs északi szomszédságában álló mérai Puky-kastéllyal sem az eddigi építészettörténeti, sem pedig a helytörténeti irodalom nem foglalkozott, s ebből következően még a hivatalos műemlékjegyzék is téves adatokat ad meg róla. Ennek ellenére, mint a „klasszicizáló késő barokk" jellegzetes nemesi lakóháza mégis figyelmet érdemel, hisz hasonló épületekben lakott a magyar reformkor nemességének túlnyomó része. Az észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú, magas nyeregtetős-oromfalas, szabályos alaprajzi elrendezésű kastélyépület egy igen nyomott földszintre és egy emeletre tagolódik. Egyszerű, de ugyancsak szabályos formát mutató homlokzatai közül a nyugati, egykori főhomlokzat leghangsúlyosabb eleme a középső - az emeleten háromárkádos, a földszinten egy+egy+egy tengelyes - timpanonnal lezárt rizalit, két rövid oldalán egy-egy további nyílástengellyel. A tagolatlan keleti homlokzat egy+három+egy szabályos ablaktengellyel rendelkezik. A két rövid homlokzat eredetileg egyforma volt, három, azonos kiosztású ablaktengellyel, mára az északi földszinti középső ablakot ajtóvá alakították. A magas tetőszékben létrehozott tetőtér megvilágítására a nyugati és a keleti homlokzatok tengelyeinek megfelelő tetőablakok szolgálnak. A kastély két szintjének alaprajza lényegében megegyezik egymással. Az épület területének mintegy harmadát magába foglaló középső sáv két-két teremből, egy nagyobb keleti térből és az előtte elhelyezkedő előtérből (lépcsőházból) áll. Ezek északi illetve déli oldalához csatlakozik egy-egy hármas téregység, utóbbiak közül a keleti a nagyobb, a két nyugati lényegében azonos méretű.