Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Acsa, Prónay- kastély (D. Mezey Alice)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉV HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL Összeállította: Juan Cabello ACSA, PRÓNAY-KASTÉLY Az állami tulajdonban maradó műemlékek csoportjába tartozó ácsai Prónay kastélyt egy külföldi magánszemély hasznosításra bérbevette. A kastély és a különálló könyvtárépület helyreállítási és hasznosítási terveinek készítésével egyidejűleg szondázó helyszíni építéstörténeti kutatásra volt lehetőség, régészeti feltárásra sajnos nem. Államosítását követően először az erdőgazdaság, majd a magyar honvédség kezelésébe került, a kastélyépület pincéjében tárolták és őrizték a honvédség gyógyszerkészletét. A középkorban Nógrád megyéhez tartozó falut Acha néven egy 1347-ben kelt oklevél említi először, melyből Ácsai Berend fiai, Gergely és Márton apjuktól örökölt ácsai birtokaik fölötti osztozkodásáról értesülünk. A hagyomány szerint ekkor a falunak a ma álló evangélikus templom és a kastély között, már szilárd anyagból épült temploma volt a dombtetőn. Nem tudjuk, hogy akár az Ácsai családnak, vagy a későbbi birtokosok valamelyikének volt-e itt a barokk kastély elődjének tekinthető udvarháza. A Prónay család féltve őrzött levéltára a II. világháborúban sajnos teljesen elpusztult, így a felvetődő építéstörténeti kérdésekre csupán a helyszíni kutatás eredményei adhatnak választ. A részben alápincézett, kétszintes, manzárd tetős, négy saroktornyos, téglány alaprajzú barokk kastélyt a bejárati kapuja fölötti címeres kronosztikon szerint 173540 között építtette a Turóc megyei Tótprónáról származó Prónay Gábor és felesége Királyfalvi Róth Éva. A század második felében épült föl a kastély és a templom között a földszintes könyvtár épület, s a 19. század végén, majd a 20. század elején a barokk kastélyhoz észak felől toldalékot építettek. A Prónay család kétszáz éves folyamatos helyben lakása idején a faluban és határában három kastélyt - kettőt Ácsán, egyet Acsaújlakon -, egy hatalmas magtárat, evangélikus és katolikus templomot valamint középületeket építtetett. A kutatási eredmények alapján a kastély felújításai és kisebb átépítései a család egymást követő generációinak hagyományőrző és a múltat megbecsülő, megtartó gondolkodásáról, magatartásáról tanúskodnak. A kastély emeleti födémé és tetőszerkezete a 18. századból maradt ránk, jó állapotban őrződtek meg a táblás parketták, számos kályha és néhány kandalló is a 19-20. századból.