Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Boldogkő, vár (Koppány András)

Boldogkő, vár. A nyugati várfal gyilokjárója. Fotó: Koppány András, 2001. léseket is tenni. Kivétel ez alól az alsóvár, melynek területén korábban csak szondázó feltárás történt. A 19. században a tulajdonos Péchy család jelentős mértékben építkezett. A vár jelenlegi falkoronái, lőrései és nagyméretű ablakai mindegyike magán viseli a romantikus átépítés nyomát. Az 1960-as évek helyreállítása így sok helyütt nem a középkori állapotot, hanem a romantikus korszakot vette figyelembe, egészítette ki „szakszerűen". A törtköves helyreállítás sok helyütt egybemosódik az eredeti falazattal, így állványzat nélkül lehetetlen megállapítani, hol középkori a legkülső falszövet. A régészeti kutatás csak az 1960-as évek óta betemetődött hegyoldali tárolóvermek kitisztítására és a várudvarokon felgyülemlett bemosódások eltávolítására terjedt ki. A vár többszöri bejárása után a felsővárból kiindulva az alábbi megállapítások tehetők, (felsővárnak tekinthető a feltárt teljes vár, mely egy felső és egy alsó szintből áll, az alsóvár jelenleg feltáratlan) figyelembe véve K. Végh Katalin ásató régész 1966ban publikált ásatási beszámolóját: a. A háromszög alaprajzú torony legfelső szintjén az igen romos állapotú pártázat romantikus kiépítés, téglából és kőből. A Péchy családhoz köthető periódus elválik az alatta fekvő falszövettől, és jelentősen eltér annak teljesen kő struktúrájától. Állványzat szükséges annak eldöntéséhez, hogy a toronyfal belső felületén látható boltozatlenyomat középkori-e. A jelenlegi járószinten látható köríves falmaradvány csigalépcső-alapozás.