Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

KIÁLLÍTÁS - Rácz Miklós: Kiállítás a budai Szent Görgy tér kutatásáról

2. Budapest, Szent György tér. A tér északi része az egykori Honvédelmi Minisztériummal és a Hentzi-emlékművel. BTM Kiscelli Múzeum, Fotótár, ltsz. 18.408 A tér történelmi és városrendezési eseményekhez kapcsolható újkori építészeti változásait a kiállítás rendezői négy periódusra osztották. A mai épületek közül a volt karmelita kolostor (mely a rend II. József által történt feloszlatásakor lett színházzá) tartozik a visszafoglalás utáni első periódushoz (1686-1780). A tér másik legfontosabb új épülete a katonai raktárépület (az 1686-1896 között épült Zeughaus) volt, mely a mai Sikló előtti területen, részben a királyi palota északi szárnya helyén állt - 1725-30 között újjáépített saroktornyos, belső udvaros formájában - egészen a 19. század végéig. A területet ekkor stratégiai fekvése miatt a katonai funkciók határozták meg. A Sándor-palota a zárt klasszicista tér (1780-1840) kiépítésének emléke. Ugyanebben az időszakban épült a kétemeletes, mára elpusztult Teleki-palota. A tér átalakult, funkcionális és formai jellegében szerephez jutottak a királyi palota közelébe települő főúri paloták. A következő periódusban (1848-1880) a tér eszmei meghatározója a szabadságharc idején a várat védő osztrák Hentzi tábornok kegyetlen gesztusként 1852-ben felállított, hatalmas neogót emlékműve volt. (2. ábra) Ez időben a tér is Hentzi nevét viselte. A kiállításon bemutatták az emlékmű néhány megmaradt bronz szoboralakját. Ebból a korszakból ma egyetlen épület sem áll. A tér épületeiben kormányzói hivatal, majd - a kiegyezés után - miniszterelnökség, s már ekkor Honvéd Főparancsnokság működött. A legjelentősebb építkezés az udvari istálló és lovarda reprezentatív, kétszintes épülete volt korábbi katonai épületek helyén