Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében

12. Visegrád, királyi palota. A gipszbeton boltozat nyers szerkezete az emeleti helyiségekben. 2002. Fotó: Daragó László leghitelesebben a víz csobogása adja vissza. Ha pedig valaki kétségbe vonná az építészeti tér akusztikai összetevőjének szerepét és jelentőségét (vagyis le a vízcsobogással!), annak figyelmébe ajánlom a BME építész karának néhány kurzusát mind az épületakusztika, mind az építészetelmélet területén. Véleményem szerint, ha egy tudományterület az elemzés módszerével nem jut el a szintézis szintjére, akkor előbb-utóbb önmaga dicsőségére kezd el működni, pedig eredetileg nem ezt a dicsőséget hirdetni hívták életre. A kerengő boltozata ma is csak a már korábban helyreállított szakaszon látható. (11. ábra) A többi szárnyban jelenleg vasbeton födém mutatja a velencei elvek érvényesülését. Ez azonban egy átmeneti állapot, tervezik a teljes boltozati rekonstrukciót, már a vállkövek fészke is elkészült. A megjelent kritikákban ezt a helyreállítók szemére vetni nem „sportszerű". Legfeljebb a munkák ütemezését lehetne kritizálni, hogy teljesen kész egységeket kellett volna létrehozni, és azt átadni a közönségnek. De ezt én nem teszem, mert ismerem a kivitelezés technológiai fázisait és sorrendiségét, ami el kell, hogy juttassa az épületet az ún. „szerkezet-kész" állapotig, különben szétáznak az elkészült falak, technológiai nedvesség teszi tönkre és fagyasztja szét a szerkezetek belsejét, stb. Nyilván majd akkor kijavítják azokat a hibákat, amiket a korábbi helyreállítások alkalmával tévesen rekonstruáltak a folyosó átfordulásánál. Bízhatunk ebben, hiszen erre maga Búzás Gergely hívta fel a figyelmet. A földszinti helyiségek belső terei boltozatukkal együtt előttünk állnak. A dongák egyszerű vakolt és festett felszíne alatt csak a beavatottak tudják (és persze azok, akik