Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Somorjay Sélysette: Topográfiai Kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál
MŰHELY 151 Somorjay Sélysette TOPOGRÁFIAI KUTATÁSOK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALNÁL Helyzetkép 2002. november 19-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egynapos munkaértekezletet szervezett azzal a céllal, hogy - mint a kulturális örökség védelméért felelős állami intézmény - áttekintést nyerjen az országban folyó topográfiai jellegű kutatásokról, összehozza az ilyen munkában érdekelt szakembereket és a tapasztalatok alapján alakítsa a topográfiai kutatások jövőjét. A kollokvium szükségszerűségét az adta, hogy a műemléki topográfiák, inventáriumok és áttekintő lajstromok hiánya a szakmai közvélemény és az érintett hatóságok oldaláról évek óta jogos kritika tárgyává tette a műemléki szervezetet, annak ellenére, hogy ott a lehetőségekhez mérten - s az utóbbi években növekvő mértékben - folynak kutatások. Minthogy azonban e kutatások eredményeinek nyomtatott formában történő közreadása még bizonyára éveket vesz igénybe, a KÖH jónak látta az ott folyó topográfiai kutatásról a szakmai közvéleményt tájékoztatni. Az itt közreadott cikk a konferencián elhangzott előadás némileg kibővített változata. Előzmények A magyarországi topográfiai kutatások helyzete szempontjából nem közömbösek az előzmények. A kezdetek a 19. századra nyúlnak vissza. Ezt az időszakot a II. világháborúval záródó korszakként önálló előadás ismertette a kollokviumon, amely a Műemlékvédelmi Szemle következő számában fog megjelenni. A második világháború a folyamatban csak cezúrát okozott, módszertani váltást nem. A kutatások az 1945 előtt kidolgozott elvek szerint 1 azonnal újraindultak és tíz év alatt hét kötetben napvilágot látott Buda, Nógrád- és Pest megye műemlékeinek topográfiai feldolgozása, valamint Esztergom városának illetve Győr-Sopron megyének első kötete (az utóbbi két kiadást is megért). 2 E lendületes időszakot követően tíz év telt el a Heves megyei topográfia köteteinek újabb tíz éves intervallumban realizált megjelenéséig. 3 A Szabolcs-Szatmár megyei topográfia kézirata pedig tízéves nyomdai átfutás után csak jelentős rövidítéssel tudott megjelenni, 4 a Dercsényi Dezső nevével fémjelzett, a Magyar Tudományos Akadémia és a műemléki szervezet közös topográfiai tevékenységének utolsó köteteként.
