Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

rásokból rekonstruálható képet. A munkában kutatótársként Freivogel Ágota (Németország) vett részt, az épület felmérését Freivogel Gábor és tanítványai (Németország) készítették. Külön ki kell emelnem Szarkándi Lajos polgármesternek a templom helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseit. A templom helyreállítása a Beruházási és Informatikai Főmérnökség koordinációja keretében folyamatosan halad. 2 Anjou-kori okmánytár II. Szerk. Nagy Imre. Budapest, 1881. 65. 3 Németh Béla: Baranya Szent-Istvántól a jelen korig. In: Baranya múltja és jelene. Szerk. Várady Ferenc. II. Pécs, 1898. 251. 4 A középkorban „Schida", „Sydow", „Zidow", „Sidow", „Sydo" alakban, ma Vácegres. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Budapest, 1998. 565. 5 Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II. Temesvár. 1892. 406.; Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig III. Budapest, 1901. 161. 6 Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. VII. Pest, 1869. 47. 29. sz. 7 Az egyházi birtok népeiként ők az adományozással, önkéntes szolgálatvállalással létrejövő conditionariusi rétegből kiemelkedett előkelők lehettek az egyházi famílián belül. Egyház famíliájába lépő nemesekről: Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Budapest, 1983. 255-273. és uő.: Egy XIV. századi státusper tanulságai. Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs Eva-Fügedi Erik-Maksay Ferenc. Budapest, 1984. 39-46. 8 Ferdinandus Knauz,: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Esztergom, 1882. 475. 9 Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Pest, 1869. 47. 29. sz. 1314-ben a pécsi egyház Turul birtokával szomszédos Kyzdyr (Kisdér) földet adta nekik a király a pécsi egyház védszentje, Szent Péter iránt érzett tiszteletből. Anjou-kori okmánytár. III. Szerk. Kristó Gyula. Budapest-Szeged, 1994. 309. 10 A szenyéri templomról: Valter Ilona: Szenyéri rk. templom. Műemlékvédelem XIX. (1975) 92-94. A lovászpatonai templom kutatásáról: Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Budapest, 1964. 149-164. 11 Müller, Rainer: Mittelalterliche Dorfkirchen in Thüringen. Arbeitsheft des Thüringischen Landesamtes für Denkmalpflege. Neue Folge 2. 2001. 82. 12 A taliándörögdi templomon a gerendafészkek egymástól való átlagtávolsága 2,5 m, egymás feletti magassága többségében 1,2-1,5 m. Koppány Tibor: Kralovánszky Alán taliándörögdi ásatása. In: Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Szerk. Regénye Judit. Veszprém, 2000. 117. 13 Ilyen megemelt kötőgerendás ácsolatra lehet következtetni a balatoncsicsói Szent Balázs-templomromnál a toronyból nyíló tetőtéri ajtó helyzetéből, valamint karzatának árkádjai és az oldalfalaknak az oromfal által kijelölt magasságából. 14 Kérdés, hogy a pápai tizedjegyzékben csaknem kizárólag egyházi központokban említett káplánok, püspöki káplánok, préposti káplánok és kápolnák sacerdosának száma a 14. század 30-as éveiben meglévő magyarországi kápolnák milyen hányadát képviselik. 15 A meszleni templomról: F Mentényi Klára: A meszleni római katolikus templom műemléki kutatása. Vasi Honismereti Közlemények, 1995/3. 76-81., alaprajza és fényképe: Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 181. Az erdélyi Asszonyfalva (Frauendorf, Axente Sever) evangélikus templomának négyezeti tornyához is kapcsolódik csúcsíves ajtóval egy 14. századra datált, ívesen záródó kápolna. Erről: Fabritius-Dancu, Juliana: Sachsische Kirchenburgen in Siebenbürgen. Sibiu, 1983. 53., Fabini, Hermann undAlida: Kirchenburgen in Siebenbürgen. Leipzig, 1985. 152. o. szerint e kápolna román-kori. Erről még: Entz Géza: Erdély építészete a 14—16. században. Kolozsvár, 1996. 39. A székesfehérvári prépostsági templomhoz a rekonstrukciók szerint két íves szentélyzáródású kápolna is csatlakozott. Az itt talált falak értelmezett rajza: A művészet története Magyarországon. Fó'szerk. Aradi Nóra. Budapest, 1983. 11. Siklósi Gy. szerint a templomhoz épített all. század második feléből, a 12. századból származik, az ehhez délről csatlakozó pedig a 13. századból. Siklósi Gyula: Adatok Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről. Székesfehérvár, 1990. 54. A deáki monostor déli oldalához is kapcsolódik egy vitatott korú, íves apszisú épület. Alaprajza: Szabó László: Árpádkori magyar építőművészet. Budapest, 1913. 181. Gerevich T. szerint a templom déli falához csatlakozó, háromnegyed ívben fennmaradt, eredetileg alighanem kerek kápolna bizonyára régibb a templomnál, bár korát jelenlegi állapotában lehetetlen