Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom
megállapítani. Talán azonos azzal a Szűz Mária-egyházzal, amelyet II. Pascal pápa 1103-i oklevele említ: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. [Budapest], 1938. 107. L. Sasky az azonosítást tényként fogadja el: Sasky, Ladislav: Kunstdenkmäler der Slowakei. Bratislava, 1988. 101. A kánai apátsági templom északi oldalához épített, a 13. század közepe tájára datált. íves szentélyzáródású kápolnáról: H. Gyiirky Katalin: A Buda melletti kánai apátság feltárása. Budapest, 1996. 25. Szintén kapcsolódott egy ívesen záródó építmény a premontreiek Szent Mihály-templomával azonosított épület déli oldalához a Margitszigeten. Gerevich László: The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Budapest, 1971. 25. A visegrádi Szent András monostor északi oldalán lévő íves szentélyzáródású épületrész a korai templom északi hajójának maradványa: Búzás Gergely: Magyar építészet. Gótika és kora reneszánsz. Budapest. 2001. 39. 16 Lásd a 7. jegyzetet 17 A pápai tizedjegyzékek szerint a pap 1332-ben 40, 1333-ban egyszer ismét 40, majd 30, 1335-ben egyszer 20 banális, majd 3 garas, végül 1335-ben 11 banális pápai tizedet fizetett. Györffy György: Magyarország Árpád-kori történeti földrajza. I. Budapest, 1963. 262. és 397. 18 Csánki Dezső': Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. 474., Dercsényi Dezső: Baranya középkori templomai. Budapest, 1984. 8. 19 László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993. 165.; Mencl, Václav: Stredoveká Architektúra na Slovensku. Praha-Presov, 1937. 306. szerint a 13. század közepe táján épült. 20 Koppány Tibor: A somlószólősi r. k. templom helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. Budapest. 1974. 218. 21 Súpis pamiatok na Slovensku I. Bratislava, 1967. 435, 441., valamint 307-308. 22 Molnár József: Adalékok a csengeri műemlék-templom történetéhez. Műemlékvédelem, XIV. (1970.) 69.; Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. [Budapest], 1975. 40.; Cz.eglédi llona-Sedlmayr János: A csengeri református templom. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. Budapest, 1970. 79. szerint a 14. század második negyedében épült. 23 MOL DF 288768 és Mályusz Elemér-Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IV. Budapest, 1994. 471. 24 Az egyenes szentélyzáródású kakaslomnici Szent Katalin- és a lándoki Szent Miklós-templom szentélyében az északi, a déli és a keleti falban szintén van egy-egy fülke. Alaprajzaik: Záry, Juraj: Dvojlod'ové kostoly na Spisy. [Markis], 1986. 248., 256. 25 Mendele Ferenc: Pécs-Málom középkori temploma. Építés- Építészettudomány, XV. évf., 1983. 137. 26 Eduard Freiherr von Sacken: Archäologischer Wegweiser durch das Viertel ober dem Wiener-Walde von Nieder-Oesterreich i. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien. XVII. 1877. 214.; Geschichte der bildenden Kunst in Österreich. II. Gotik. Hrsg. von Günther Brucher. München - London - New York, 2000. 258. 27 Die Kunstdenkmale des Königreiches Bayern. Oberbayern I. München, 1901. 2012. 28 Kérdés, a szimmetrikusan elhelyezett, azonos formájú fülkékkel, additív módon ellátott típusok származtathatók-e a sugárkápolnás, vagy az olyan, szerkezetben kifejtett konstrukciókból, mint amelyet pl. az 1251-ben építeni kezdett schulpfortai kolostortemplom nagy, vimpergás fülkékkel megnyitott falú kórusa, vagy a 15. század közepére felépített mödlingi (Alsó-Ausztria) Spitalkirche képvisel, ahol a behúzott támpilléres csarnoktemplom szentélyében az ablakzóna alatti vastagabb faltömegbe mélyed l-l íves fülke. Schubert, Ernst: Der Westchor der Naumburger Doms, der Chor der Klosterkirche in Schulpforta und der Meißener Domchor. In: Architektur des Mittelalters. Hrsg. von Ems Schubert-Friedrich Möbius. Weimar, 1983. 169. továbbá Koch, Julius-Klein, Johannes: Die kirchlichen Baudenkmale des Mittelalters im Markte Mödling. Berichte und Mittheilungen des AltertumsVereines zu Wien X. 1869. 178.; Die Kunstdenkmäler Österreichs. Niederösterreich. Wien, 1953. 220. 29 Az ereklyetartó fülkékről: Michel, Anne: Le culte des reliques dans églises byzantines de Jordanie. In: Hortus Artium Medievalium. V. 1999. 37.; Mèrèl-Brandenburg, Anne-Bènèdicte: Installations et mobilier liturgiques en Septimanie Antiquité tardive-haut Moyen Age (IV. e-VIII. e siècles). Uo. 53.; Diet!, Albert: Die Reliquienrekondierung im Apsismosaik von S. Clémente in Rom. In: Pratum Romanum.Richard Krautheimer zum 100. Geburtstag. Wiesbaden, 1997. 107-108.
