Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Pintér Farkas – Szakmáry György - Lővei Pál - Tóth Mária - Deményi Attila: „Vörös márvány” faragványok nyersanyaglelőhelyeinek kutatása

lönbség (Gerecse: 1,6 és 2,6 %c és Adnet: 2,1 és 3,1 %o közötti értékek), habár az ausztriai minták értékei pozitívabbak, azaz némileg jobban dúsult bennük a izotóp. A Gerecse-hegységi középső-jura bányaminták stabilizotóp-összetétele a közelből származó alsó-jura kőzetminták stabilizotóp-összetételével mutatnak hasonlóságot (4. ábra). Az alsó-jura korú kőanyagból készült műtárgyakon végzett mérések eredményeit az 5. ábra mutatja. Itt is jól megfigyelhető, hogy a vizsgált minták két egymástól jól elhatárolódó csoportba tömörülnek. Az első, jó egyezést mutatva a gerecsei bányaminták stabilizotóp-érétkeivel, -1,1 és -2,5 %c (ô

18

0 V-PDB), valamint 2,5 és 2,7 %

0 (ô

13

C V-PDB) közötti mezőbe esik. A másik csoportban szereplő műtárgyak stabil oxigénizotóp-értékei -0,4 és 0,4 %o, Ô^C V-PDB értékei a 2,0 és 3,0 %o között szórnak. A már korábban említett, Esztergomból származó 13. századi sírkőlap, az ellésmonostori, a szermonostori és a pécsi minták középső-jura korúnak határozott kőanyagának stabilizotóp-összetételét a 6. ábra mutatja. Kö ve tkeztetések, ere dm ények A stabilizotópos vizsgálatok és eredmények alapján világossá vált, hogy a Gerecsehegységi és adneti „vörös márvány" kifejlődések - elsősorban archeometriai megközelítésből - jól elkülöníthetők egymástól. A vizsgált műemléki minták közül - a petrográfiai és geokémiai vizsgálatok együttes alkalmazásával -megállapíthatjuk, hogy az esztergomi emlékek (prizma alakú sírkőlap, 13. század; „Vitéz loggia" töredéke; 15. század közepe; Porta Speciosa, 12. század vége (7. ábra); Csanádi Péter sírköve, 1480 előtt; építészeti töredék a Bakócz-kápolnából, 16. század eleje (8. ábra); Oliver mester feleségének a sírköve, 14. század közepe), az örményesi (Zala megye) eredetű Kanizsai-sírkő [15. század első negyede, jelenleg a soproni múzeumban található (9. ábra)], For7. Esztergom, Porta Speciosa. Kapuzat töredéke, 12. század vége. 2000. Fotó: Pintér Farkas