Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

Az akkori feltárások igen erőltetett ütemben haladtak, néhol még gépi munkát is alkalmaztak, ennek ellenére a legfontosabb részleteket, és a valóban szenzációs kriptaépítményt sikerült tisztázni. A feltárások vezetője Jean-Michel Desbordes egy viszonylag részletes tanulmányban feldolgozta az eredményeket, amely nemzetközileg is ismertté tette a kápolnát.

3 Az ekkor kialakított koncertterem pedig kitűnően megoldotta azt a feladatot, hogy a feltárt részek látogathatóak is legyenek a koncertterem alatt. Sajnálatos módon a feltárások részletes dokumentációja azonban nem ismert, ezért sok kérdésben csak a publikációra hagyatkozhatunk. Hasonló helyzetben volt Nicole Bianchina is, aki mindezek nyomán két tanulmányban elvégezte az épület történeti és főként művészettörténeti kiértékelését, amely mai napig az egyetlen, nagyon fontos kutatási összefoglalás.

4 A 2000-ben megkezdett magyar kutatások azonban több tekintetben is új helyzetet találtak ahhoz képest, ami Bianchina feldolgozásában szerepel. Ennek egyik eleme az utóbbi évtizedek régészeti kutatásaira vezethető vissza. Az 1980-as évektől kezdődően Nyugat-Európában sorra kerültek feltárásra ma is álló templomépületek alatt korábbi építmények és kripták. így ezek fejlődéstörténete ma már sokkal világosabban felrajzolható, mint a korábbi évtizedekben. Ez pedig jelentősen kihat a Saint-Frambourg kápolna korai építéstörténetének megértésére is. Másrészt az első helyreállítás után tovább folytatódtak a feltárások a templom alatt. Sajnos ezek egy része nem szakember által végzett kutatás volt, amelyről szinte semmiféle dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Ekkor törték át a kápolna szentélye alatti részen az egykori római városfalat és találták meg a városfal tornyát közvetlenül a szentély alatt. Ezen a részen került elő a kápolna ásatásainak egyik legfontosabb lelete is, egy kő szarkofág, benne egy női csontvázzal. Sajnos ennek feltárásáról szintén nincsenek pontos ismereteink, a csontváz antropológiai vizsgálatát még az 1980-as években Kiszely István végezte el.

5 Ennek nyomán alakult ki az a nézet, hogy a szarkofágban Adelaid királynőt temették el, aki a források szerint Capet Hugo feleségeként a 10. század végén a kápolnát alapította. Ezzel a lelettel az egyébként is rendkívül jelentős történeti kérdések szintén új megvilágításba kerültek, amelyeknek a lehető legpontosabb tisztázása mindenképpen egy régészeti program részét kell hogy képezzék. A korábbi régészeti ásatások közül a legpontosabb információkat azokról a kisebb szondákról kaphattuk, amelyeket Marc Durand városi régész nyitott a kriptában. O volt az, aki folytatta a közeli püspöki palota alatti kutatásokat, és akinek precíz feltárási eredményei és szakszerű publikációi alapvetően megváltoztatták a korai Senlis-ról kialakult képünket.

6 Marc Durand konzulensként részt vett a magyar kutatások munkáiban is, így az ő általa feltárt kora középkori és római falrészletek a kripta alatti szelvényekben jól illeszthetőek a magyar kutatócsoport eredményeihez. Mindezeket kiegészítette, hogy a francia nemzeti elektromos társaság kutató laboratóriuma talajradar méréseket végzett a kriptában, amelyek eredményei szintén rendelkezésre álltak a munkák megkezdése előtt.

7 Az előzetes régészeti szondák és az Electricité de France által készített radarvizsgálatok egyértelművé tették, hogy a kripta területén a gótikus épületet megelőző királyi kápolna további falmaradványai találhatók, valamint a kápolna középső sávjában több jól elhatárolható jelenség azonosítható a geofizikai felmérés alapján. A korábbi feltárá-