Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

sok alapján az is világossá vált, hogy a római városfal belső oldalán, a kripta területén is nagy mélységig lenyúló, többszörösen egymásra rétegződött építészeti részletekkel és régészeti jelenségekkel kell számolni. A hosszú távú, több évre kiterjedő kutatások legfontosabb célja tehát ezen jelenségek feltárása és tisztázása, valamint az eddig csak részleteiben ismert, igen nagy történeti, művészeti jelentőségű (freskók, grafittik, stb.) kápolna lehetőleg teljes megismerése. A kutatások jellege A helyszíni szemle és a rendelkezésre álló dokumentációk alapján egyértelművé vált, hogy a kriptában viszonylag kis területű, korlátozott feltárásokra van lehetőség, amelyek azonban alapvető építészeti és régészeti kérdéseket tisztázhatnak. Ezek elsősorban a geofizikai felmérésekben jelentkező részletek azonosítása, és azok jellegének meghatározása, másrészt a korábbi szondákhoz kapcsolódva, hasonló szondák készítése. Ez utóbbiak főként a már ismert falmaradványok további részeinek, irányának és funkciójának meghatározását célozzák meg. Ezeknél külön problémát jelentett, hogy a feltárt földet csak nagy nehézségek árán, kézi erővel lehetett kihordani a kriptából. Az elvégzendő kutatások másik jelentős része egy olyan komplex régészeti-műemléki felmérés, amely egységes dokumentációs rendszerbe integrálja az eddig feltárt régészeti jelenségeket, az álló építészeti részleteket, és ezeket összekapcsolja a gótikus kápolna műemléki dokumentációjával. Mindezeket egy erre a célra kifejlesztett térinformatikai rendszerben kívánjuk megoldani. Ebből a célból a Vajda mérnöki iroda által már több műemléken sikerrel alkalmazott komplex felmérési technikát használtuk. A felmérési munkát Vajda József, Györfi Ilona, Vajda Ágnes és Vajda Ádám végezték. (4. ábra) A felmérés kiterjedt a kápolna és a kripta alaprajzi részleteire, a kripta és a kápolna belső falaira, valamint a nyugati homlokzatra és a kapuzatra. Emellett részleges megfigyeléseket tudtunk tenni az épület tetőszerkezetének cseréje és az új tető kialakítása során a fedélszék alatti, megtisztított boltozatokon. Kutatások 2000-ben és 2001-ben A kutatások első fázisában a kriptában két kisebb felületű szondát nyitottunk, amelyek a geofizikai adatok azonosítására és az építészeti részletek tisztázására szolgáltak. Ezt a munkát Laszlovszky József irányításával elsősorban egyetemi hallgatók végezték. Az előkerült építészeti részletek dokumentációját Fülöpp Róbert építész (ÁMRK) készítette, majd ezeket is integráltuk az épület egységes felmérési rendszerébe. A régészeti-építészettörténeti elemzést Búzás Gergely végezte el a feltárt maradványok kapcsán. Ezzel egyidejűleg a régészeti feltárás által nem érintett épületrészeknél megkezdődött az a nagyon részletes dokumentációs munka, amely a számítógépes információs rendszerbe tölti be az eddigi adatokat. A rendszer kialakítása, és az épületre vonatkozó alapadatok