Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

Legkorábban ebben az időben dönthettek le az oltárokat, bonthatták le a sekrestyét és a kápolnát, s távolíthatták el a középkori falfestményeket. Ekkor kerülhetett sor a templom újabb kifestésére is. A középkori ablakbélletekbe is beforduló, kb. 5-10 mm vastag erősen meszes, rostokkal kevert, új vakolatra vörös és fekete színnel festett ornamentális díszítés töredékei sajnos csak másodlagos helyről és a talajban lévő törmelékből kerültek elő. (76. ábra) A falakon, a keleti szentélyfal fülkéjének hátoldalán és az északi fülke nyugati oldalán megmaradt, vörössel festett körökből szerkesztett rozetta azonban arra utal, hogy a rendeltetésüket vesztett fülkéket, akárcsak a nagyharsányi templom újkori kifestéseikor, festői eszközökkel hangsúlyozták. A felmenő falak hajdani díszítettségét az északi diadalívpillér keleti oldalán lévő egyik vakolattöredéken lévő vörös festékcsepp is bizonyítja. A középkori, kora újkori szokásnak megfelelően temetkeztek mind a templomban, mind körülötte. A kutatás során 9 sír részleges feltárására került sor. Az arccal nyugatnak tájolt 4. kivételével ezek mindegyikét keletnek tájolták. Az 1. és a 8. sír halottját a fakorhadék alapján koporsóban temették el. A vélhetően a talajerózió és a földmunkák miatt a földfelszín alatt, kis mélységben feltárt, de valószínűleg középkori 9. sírban levő váz mellkasának bal oldalán csecsemőcsontváz maradványait találtuk.

52 A sírban bizonyára anyát és gyermekét temették el. A 6. és a 7. sír középkori eredetét a rájuk épített sekrestyetámpillér mutatja. Az újkori szokásnak megfelelően nagy mélységbe ásott sírok (1. és 3.) közül az 1. sírföldjéből előkerült bronz karikagyűrűn kívül jellegzetes 16-17. századi mellékletként 13 pár franciakapcsot és fülesgombot találtunk a lábszárcsontok között. A 8. váz újkori eredetére a sír betöltéséből előkerült vörös-fekete színezésű középkori fal festmény töredékből lehet következtetni.

53 Az ép sírüreg alapján újkori temetkezés van a templom déli homlokzata előtti építmény, kápolna déli (alaptalanak megszakadásánál is. Az északi diadalívpillér melletti kutatóárok metszetfalainak tanúsága szerint a templom talajába keveredett újkori, festett vakolattöredékek alapján ezen a helyen, de bizonyára másutt is, még a 18. század első felében is előfordult, hogy temetkeztek a templomban.

54 A török kor végén az 1687-es összeírás Turoni környékén és a faluban mindössze 6 házat és 6 lakost, kb. 40 kapás megművelt szőlőt, 50 hold szántóföldet talált.

55 Az 1696-os felmérés szerint egykori földesuruk Csanády nevezető volt, majd a török Zaim bég birtokába kerültek. Ugyanekkor 6 családot írtak össze a faluban.

56 A templom a 18. században A török kiűzése után a terület a „neoacquistica commissio" fennhatósága alá tartozott, és mert a korábbi birtokosok alig-alig jelentkeztek, tág tere nyílott az újabb adományozásoknak. Azt a 23 faluból álló birtoktestet, amelybe Túrony is beletartozott, a későbbi üszögi uradalmat, 1702-ben Marianne Puchaim grófnő kapta meg, férje Charles Louis Raduit de Souches (f 1703 előtt) altábornagy érdemeire tekintettel.

57 Az új birtokosok mellett a pécsi püspökség igyekezett régi javait visszaszerezni, s 1703-ban kapott is egy okmányt a püspökséghez egykor tartozó falvak visszaállítására (restitutio bonorum). Ez