Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

A templom a 16-17. században A baranyai főesperességbe tartozó falu temploma az imént leírt a formában érhette meg a 16. századot. Ekkor a település (rész)birtokosaként változatlanul a pécsi káptalan illetve a pécsi prépost szerepel az összeírásokban, miszerint 1551-ben és 1557-ben 5, 1559-ben 7, 1564-ben pedig 6 portája volt a prépostnak.

47 Túrony azonban a török hódítás következményeként kettős adózású lett, s a török 1554-ben 16, 1565-ben 24, 1582ben pedig 41 adózót tartott nyilván a pécsi nahijébe tartozó faluban.

48 A Zarkandy Gergely bíró elmondása alapján rögzített 156l-es adatok szerint a faluban 13 jobbágy és 2 zsellér volt.

49 A templom hamarosan a reformátusok kezére került. Németh Lajos feltételezi, mivel számos falu - közöttük Túrony is - hiányzik a török elleni védelemre 1542ben felajánlott segély beszedése végett a Baranya megyei falvakról készített összeírásból, a reformáció e vidéken már megkezdte működését, s ezek inkább az őket pártoló törökhöz húztak, és Ferdinánd segélyezésére tehát minden adót megtagadtak.

50 Zoványi Jenő szerint azonban, ha Siklós környékén a reformáció térnyerésének időpontja kérdéses is, Alsóbaranya reformációjának kezdete 1544-re tehető, s ebben a laskói papnak, Sztárai Mihálynak volt döntő szerepe, aki saját jelentése szerint 1551-re 120 egyházközséget alapított, illetve tett protestánssá a Dráva jobb és bal partján.

51 16. Túrony, református templom. A 16—17. századi belső festés törmelékből előkerült maradványa. 2000. Fotó: Balázsik Tamás