Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Sajókaza református templomának berendezése (M. Veres Lujza)

A Simon Zoltán (AMRK) által elkezdett régészeti kutatás már idáig is komoly építészettörténeti részleteket hozott felszínre, ugyanis előkerült a román kori hajó főpárkányzata alatt még eddig nem ismert kétféle, téglából kialakított fogazásos díszítőfríz. Egyik esetben a falsíkot berakásszerű mintasor dekorálja, más helyütt a torony ablakai alatt lévő, már ismert motívum, a sarkaival diagonálisan behelyezett téglasor alkotja a díszítést. Az épület berendezése sem kevésbé figyelemre méltó. A lelkész kérésére pontos értékfelmérést végeztünk és javaslatot tettünk a jelenleg átfestett darabok egyikének próbafeltárására, melyet a helyszínen el is végeztek a restaurátorok (Dorogi Katalin, Molnár Éva). A szószék sima, trapéz alakot alkotó három hátlap-deszkájának vegyszerrel történő tisztítása igen értékes, figyelemre méltó díszítéssel gazdagította a templomot. A két szélső, hosszanti téglalap alakú, sötétzöld olajfestékkel átfestett felületen középkék alapra fehérrel pasztózusan felfestett, lendületes megfogalmazású, tulipános-indás festés húzódik, melynek karaktere és finomsága leginkább Imola református templomának - sajnos néhány éve elpusztított - mennyezetfestését idézi. Égerszög karzatalji deszkái (1782), Átány torony alatti régi kazettái (1783 előtt), Bódvalenke mennyezeti kazettáinak díszítése (1785-86), Zubogyon a még ma is meglévő, a szószék-hátlap oldalsó deszkáit díszítő indadísz (1758), illetve Kánó egykori szószék-hátlap dísze (1787) kapcsolódik még szorosan a sajókazai motívumokhoz. Sajókaza szószékének két szélső, indás sávját a belső oldalakon belül piros, kint fehér sávval övezett, árnyalatos kék csík kíséri, mely a kompozíció kiegyenlítése céljából a fehér sáv felé sötétedik. A hátlap középső részén, két újkori felirat alatt előkerült egy Ésaiás próféta könyvéből való idézet, alján egy 1795-ös dátummal, mely fehér alapon, fekete folyóírással íródott és a következőképpen hangzik: „Esa: LVIII. v. I. Kiálts tellyes to rokkal meg ne szün nyél mint a trom bita emeld fel a te szódat mond meg az én Né pemnek az O bűnöket és a Já kobb Házának az ő hamisságo kat. Ujjittatott 1795" E passzus az Ószövetségben az igazi böjtre vonatkozó részben található, mely külsődleges cselekvések helyett az igazságosságra és szeretetre buzdít. A szöveg barokkosán tört ívű, piros-kék-fehér színű, árnyalt festésű keretben helyezkedik el, melynek záradékát is tulipán- és levéldísz ékesíti. A fűrészelt szószékkoronát pelikánfigura ékesíti. A kosár volutás pillérekkel osztott, felületből kiemelkedő betétmezőin surló fényben szintén 18. századi, virágos-indás festés tűnik át.