Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Kőszeg, az Elővár épületeinek (Rájnis utca 9.) homlokzatkutatása (B.Benkhard Lilla - Mentényi Klára)

már ismert, keskeny, fehér sávval kereteit, fekete színű, téglány alakú mezőkkel kialakított párkány töredéke, amely alatt a vele összefüggő, jó megtartású, sárgás színű, erősen meszes vakolaton egy festett évszám maradványa olvasható. Az évszámot a homlokzat felületén hangsúlyozni kívánták, ezért a vakolaton egy simított mezőt alakítottak ki, hófehér meszeléssel. Erre a felületre festették rá azután fekete festékkel a mintegy 20 cm magas számokat. Középen egyértelműen két 6-os látszik, és kétségtelen az is, hogy az utolsó szám 9-es. Az első számnak csupán a talpa maradt meg, esetében azonban nemigen gondolhatunk másra, mint az egyesre. Az évszám minden bizonnyal egy építkezéshez kapcsolódik, még pedig ahhoz, amelyhez a vakolatok első vizsgálatakor az akkor még földszintes lakóház északi homlokzatán talált, az ittenivel megegyező, festett párkány is tartozik. Mivel az újonnan feltárt szakasznál egyértelmű, hogy a szóban forgó réteg nem az első épület díszítőrendszerével azonosítható - alatta egy barnás, kavicsos vakolat mutatkozott - az 1669-es évszám minden bizonnyal a telek északi oldalán álló, az utcavonalra merőleges, egy traktusos földszintes sarokház átépítéséhez vagy javításához köthető. Ez a megfigyelés módosítja korábbi álláspontunkat, miszerint ezt a vakolatréteget első periódusúnak véltük. Tévedésünk többek között arra is figyelmeztet, hogy a 16. század közepe óta a lakóházak külső megjelenését gazdagító motívumkincs - változatlansága miatt - csupán igen nehezen datálható. Arra a kérdésre, hogy az említett beavatkozás milyen mélységű lehetett, csupán egy belső kutatás után lehet majd választ adni. Elképzelhető, hogy az új homlokzatkialakítás összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy az - írott források szerint - az 1660-as évektől kezdve mintegy 20 éven keresztül itt laktak a német evangélikus tanítók és orgonisták. A jelenlegi kutatás alapján - ellentétben a dokumentációban rögzített véleményünkkel - megállapítható továbbá, hogy a keleti homlokzat északi szélén, alul talált téglaív nem teherhárítóív volt, hanem az első periódusú ház utcai pincelejárója, amelyet 1669-ben már befalaztak. Ebből a korszakból származnak a kőkeretes pinceablakok is. B. Benkhard Lilla-Mentényi Klára KŐSZEG, AZ ELŐVÁR ÉPÜLETEINEK (RÁJNIS UTCA 9.) HOMLOKZATKUTATÁSA A szabálytalan négyszög alakú várhoz csatlakozó, kőfallal körülvett, trapéz formájú udvart szegélyező épületeket tekintjük az ún. elővárhoz tartozóknak. Kívülről a várfalat és a föléjük emelt létesítményeket szabad terület, a már feltöltött középkori várárok veszi körbe. Ennek az egykori védelmi rendszernek a maradványa a kapuhoz vezető híd valamint az a következő híd, amely az elővárat a belső várral köti össze. A kutatás a város irányába néző, egyemeletes épület és a hozzá észak felől csatlakozó, földszintes toldalék homlokzataira terjedt ki. A körbefutó, jelenleg kb. három méter magas várfal barnás színű, kavicsos, meszes habarcsba rakott, helyenként téglával kevert terméskövekből egyszerre készült, csupán különböző korú javítások figyelhetők meg benne. A várfallal egy időben egy kapuépületet is emeltek. Az építőanyag azonos-