Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Beszámoló az egri Valide Szultána (török) fürdő délnyugati végében végzett ellenőrző régészeti feltárásról (Fodor László)

A körtemplom legkorábbi padlója még a középkorban lemélyítésre került, így nem tudjuk, milyen viszonyban volt azzal a kis fülkével, melynek maradványait az északi hajófalban a korai szentély indításánál találtuk meg. Valószínűleg szószék, esetleg mellékoltár állhatott itt. A bejárat délnyugatról nyílott, a kapu nyugati kávájában megtalált fészek feltehetően kapu bélletének emléke. Ehhez tartozhatott az oszlopbéllet-lábazat, mely ősszel a tereprendezés során került elő. Az attikai tagozat meredek profilozása Magyarországon 12. századi faragványainkon figyelhető meg, továbbélésével a 13. század elején is számolhatunk falusi templomainknál. Az ásatást követően egy fa kivágásakor előkerült háromeres levél- és indamotívummal díszített, szintén a kapuzathoz tartozó fejezet korát - az analógiák ismeretében - a 12. század közepéig lehet felkeltezni. A körtemplom keltezésekor viszont figyelembe kell vennünk, hogy kváderfalú falusi templomokat hazánkban nem építettek a 12. század vége előtt. Mindezek alapján a körtemplom korát a 12. század második felére határoztuk meg, azzal a megjegyzéssel, hogy véleményünk szerint a fejezettöredék díszítőmotívumát falusi templomok esetében a szakirodalomban megadottnál későbbre is lehet keltezni. Más keltező leletanyag a rom bolygatottsága miatt nem került elő. Feltehetően már ekkoriban elkészült a templom körítőfala, melynek egyes szakaszait a tereprendezés során figyelhettük meg. Később épült a legyező alakú sekrestye, melynek padlószintje talán még a körtemplom legkorábbi, magasabb szintjéhez igazodott. A hajófalba tört utólagos bejárat mindenesetre már figyelembe vette az említett fülkét. A templompadló lesüllyesztésekor lépcső vezetett fel a sekrestyébe. A 14-15. században épülhetett meg a ma is magasan álló, támpillérekkel erősített poligonális szentély, melynek pasztofórium-fülkéjét és egy középosztós ablakának könyöklőkövét ma is láthatjuk a falban. A szentély új téglapadlót kapott, és átalakították az említett román kori fülkét is. Egykori boltozatának már csak lenyomata van meg a szentélyfalon, ugyanis később új boltozat készült, melynek ma is látható indításai magasabbra kerültek a korábbi konzoloknál. Az új boltozat, kétszer hornyolt bordákkal készült - rajtuk rózsaszínű festéssel és egy további meszelésréteggel. E profil alapján az átboltozás korát a 15. század végére - a 16. század elejére keltezzük és valószínűleg Mikófalvi Bekény Dénes személyéhez köthetjük. A rom helyreállítása folyamatban van. Építész: Máté Zsuzsanna, AMRK, kerttervező: Szabadics Anita, AMRK. Fülöp András BESZÁMOLÓ AZ EGRI VALIDE SZULTÁNA (TÖRÖK) FÜRDŐ DÉLNYUGATI VÉGÉBEN VÉGZETT ELLENŐRZŐ RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRÓL Sokáig sikertelen tárgyalások folytak a fürdő délnyugati végfala melletti épület sorsáról. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság erőfeszítéseit 1998-ban siker koronázta. A tulajdonossal történt megállapodás értelmében még ugyanebben az évben a kérdéses épület fürdőre érő végfalát elbontották, majd megtörtént az épület helyreállítása, környezetének megerősítése a műemlék fürdő-romjai javára.