Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Beszámoló az egri Valide Szultána (török) fürdő délnyugati végében végzett ellenőrző régészeti feltárásról (Fodor László)

Eger, Valide Szultána fürdő. Az egykori épület kutatási alaprajza a 2000. évi régészeti feltárás területének megjelölésével. 2000. Rajz: Fodor László A kapcsolódó munkák ugyan jórészt bontási és építési kőműves munkák voltak, de a fürdő közelsége miatt állandó régészeti felügyeletet, valamint dokumentálást végeztünk. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a fürdő fűtőkamrájának (caldarium) megmaradt falmaradványától 280 cm távolságra, annak teljes hosszában megépült a véd-támfal. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a fürdő eredeti, még megmaradt déli, délnyugati végfala, amely egyben a fűtőkamra végfala is, biztonságosan kutatható legyen. Ez utóbbi feladatot a kőműves munka végeztével az elmúlt év novemberében és decemberében eredménnyel végeztük el. A szomszédos támfal építése során a délnyugati külső falszögletben, a falcsatlakozás külső sarkánál, vélhetően a város különböző részeiről összegyűjtött török sírkövekre akadtunk. Megállapítható volt, hogy ezek ún. „depóleletként" kerültek, illetve kerülhettek ide a város egy meghatározott vagy akár több pontjáról. A többségében turbán alakú sírkövek helyzetét dokumentáltuk, majd azokat a Dobó utcai kőtárba szállítottuk. A fal és a támfal közötti betöltésben számos 18-19. századi cseréptöredéket is összegyűjtöttünk. Fő kutatási feladatunk a fűtőkamra nyugati végfalában lévő, még belső metszetében látható ajtónyílás (egykori ún. „műszaki" bejárat?) meghatározása és megmaradt részleteinek dokumentálása volt. Ehhez kapcsolódott a kőműves munka során a fal mellett meghagyott törmelék kitermelése, a metszetviszonyok rögzítése (felmérés és fotó stb.). Ennek jó részét december elejére fejeztük be. Lebontottuk a fürdő déli fala mellett meghagyott újkori falak kérésünkre meghagyott köveit, egyúttal ellenőriztük a megmaradt alapfalak szerkezetét, kapcsolatait, majd a fölösleges törmeléket konténerrel elszállítottuk. A kutatott nyugati bejárat két oldalánál megmaradtak a bejárati nyílást jelző alapfalkiugrások. Ugyancsak jól megfigyelhető és dokumentálható volt a belső alapfalvonalban a fűtőkamra egykori padozatának szintjét meghatározó falsík kiugrása. Azonosítottuk az egykori bejárat megmaradt belső oldalrészleteit. Sajnos ezt csak néhány terméskőjelezte, de megbízhatóan követhető volt a bejárati küszöbszint, amelyhez - a már megfigyelt belső padozatszint felett - két 20 cm magas lépcsőfok csatlakozott. A dél-