Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

századi eredetű épület 1320-as dedikációs okiratából következtethetően a kápolnában ugyanis számos szentföldi ereklyét kívántak elhelyezni.

26 A bajorországi Lappach részben 15. század eleji, 1500 körül átépített Szent Remigius-templomában a poligonális szentély északkeleti, keleti és délkeleti poligonoldalában szintén van egy-egy szegmensíves falfülke (14. ábra),

21 s a példák bizonyára tovább szaporíthatok.

28 A keresztény templomépületekben a falfülkék oltár közelében való kialakításának szokása hosszú múltra tekint vissza.

29 E tekintetben a leghangsúlyosabb tendencia a szentségfülkének, mint az Oltáriszentség őrzési helyének a létrejötte, amelyet az 1196os párizsi és 1215-ös lateráni zsinat, valamint az ezt követő zsinati határozatok sorozata nagyban előmozdított. E fülkéket, szekrényeket, melyeket gyakran a sekrestyében helyeztek el, vagy a szentély, kápolna falában alakítottak ki, és amelyekben a táblaképek tanúsága szerint az Oltáriszentséget tartalmazó pyxisen kívül alkalmanként liturgikus eszközöket, paramentumokat is elhelyeztek, almáriumnak, armariumnak, armariolumnak és sacrariumnak nevezték. A középkori Magyarországon sacrarium névvel elsősorban a sekrestyét és a Szent Sírt jelölték, Calepinusnál pedig szenteltetett helyként, szentségtartó helyként szerepel. A bártfai (Bardejov, Szlovákia) Szent Egyed-plébániatemplom szentségtartóját viszont - a korai középkor óta az Eucharistia őrzési helyeként 12. Wilhelmsburg (Ausztria), Mária-kápolna. Keresztmetszet. 13. Wilhelmsburg (Ausztria), Mária-kápolna. Hosszmetszet.