Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

14. Lappach (Németország), Szent Remigius-templom. Keresztmetszet. széles körben használt néven - „cibórium"-ként említi egy 1465-ös bejegyzés.

30 Ugyanakkor armarium volt a neve az olyan falfülkéknek, amelyben az oltárlaptól független,

31 vagyis nem az oltársepulchrumban, illetve a confessióban őrzött, és nem a folyamatosan az oltáron álló ereklyéket őrizték.

32 Armariumban tartották Ivanich Pál 15. század közepi beszámolója szerint a Szent László-fejereklyetartót (theca) a váradi székesegyház torony alatti boltozott sekrestyéjében, ha éppen nem a sekrestye oltárán állt, hogy a zarándokok felkereshessék

33 - az Oltáriszentség és az ereklyék kihelyezésének máig élő szokásának megfelelően. A garamszentbenedeki monostor kápolnájában a Szent Vér ereklyét már 1489-es felszentelésekor az oltár feletti falba vágott fülkében őrizhették, bár erre az első biztos adat csak 1615-ből származik.

34 Mivel az ereklyék tiszteletéhez kötődő búcsúengedélyekkel ellentétben az 1414-es forrás nem említi, hogy a túronyi templom híres lenne az ereklyéiről, mint például a főesperesi székhely, Kamarca (Körös megye) Szűz Mária-egyháza, ahol az 1402-es búcsúengedély szerint „az év bizonyos napjain számos csodatévő relikviát szoktak a népnek megmutatni",

35 ezért csak feltételezhetjük, hogy a túronyi templom falfülkéit nem szent paramentumok (ostensorium, pacifikálé. ámpolnák), hanem ereklyék ideiglenes,

36 vagy állandó elhelyezésére alakították ki a szentélyfalakon.

37 Értékőrző rendeltetésüknek nem mond ellene az sem, hogy nem voltak zárhatóak, hiszen még a szentségházak zárhatósága sem volt általános, noha a zsinati határozatok ezt ismételten szorgalmazták.

38 A túronyi templom fülkéinek