Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Granasztóiné Győrffy Katalin: Műemléki belső terek restaurálása? Rekonstruálása? „látványteremtése”?

MŰHELY 111 Granasztóiné Györffy Katalin MŰEMLÉKI BELSŐ TEREK RESTAURÁLÁSA?, REKONSTRUÁLÁSA?, ,MTVÁNYTEREMTÉSE"? „Az emlék sajátos történeti forrás; specifikus forráskritikájának kerete a művészettörténet. A művészettörténeti diszciplínaként felfogott műemlékvédelem szerepköre ugyanaz, részben eszközei is azonosak azokkal, mint a textológiáé az irodalomtudományban, a forrásstúdiumoké a történettudományban, a nyombiztosításé a kriminalisztikában." Marosi Ernő: A műemléki örökség. In: Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Évkönyve (1991-2001) XI. Budapest 2002. 13. A műemlékvédelem nemzetközi fórumain közel egy évtizede kiemelten vitatkoznak a műemléki épületek helyreállítását, ,,megőrzését"(?) biztosító egyik, és egyre divatosabbá váló módszer, a rekonstrukció létjogosultságáról. Magyarországon a visegrádi királyi palota millenniumi helyreállítása váltott ki napjainkig tartó széleskörű szakmai és publicisztikai vitát,

1 amely azonban, érdekes módon, elsősorban és szinte kizárólag az építészeti rekonstrukció alkalmazhatóságáról és hitelességének kritériumairól szól. A műemlékekhez tartozó képzőművészeti alkotások, falképek, oltárok, szobrok, szoborcsoportok, történeti belső terek rekonstrukciójáról egyáltalán nem esik szó. Pedig az elmúlt évtizedben számos jelentős falképegyüttes, templombelső, kastély és palotabelső restaurálását /rekonstrukcióját végezték el.

2 Részletes, elemző bemutatásuk elmaradt, s ezáltal kritikájukra sem nyílt lehetőség. Művészettörténész állásfoglalásának figyelembevételére a belső terek rekonstrukciójának engedélyezési folyamatában nem mindig, vagy megkésve került sor. így tudományos szempontból gyakran ellenőrizhetetlen, vagy utólag megkérdőjelezhető tervek és programok valósultak meg, amelyeknek során értékek is elpusztultak. Marosi Ernő a Magyar Műemlékvédelem Evkönyvének XI. kötetében közölt „A műemléki örökség" című mélyenszántó tanulmányában,

3 nem először tárgyalja a rekonstrukció, a hitelesség, a műemlék mint művészettörténeti forrás problémáját, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján riasztó következtetésekre jut a műemléki örökség értékeinek megőrzési esélyeit tekintve, s felelőssé egyértelműen a műemlékvédelem szakembereit teszi. „A műemlékekkel foglalkozók felelőssége így történelmi felelősségkéntjelenik meg. Ez a felelősségük abban a feszültségben nyilvánul meg, hogy, amit a múltból a jelen követelményeinek feláldoznak, eltörölnek vagy pusztulni, pusztítani