Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Granasztóiné Győrffy Katalin: Műemléki belső terek restaurálása? Rekonstruálása? „látványteremtése”?

MŰHELY 111 Granasztóiné Györffy Katalin MŰEMLÉKI BELSŐ TEREK RESTAURÁLÁSA?, REKONSTRUÁ­LÁSA?, ,MTVÁNYTEREMTÉSE"? „Az emlék sajátos történeti forrás; specifikus forrás­kritikájának kerete a művészettörténet. A művészet­történeti diszciplínaként felfogott műemlékvédelem szerepköre ugyanaz, részben eszközei is azonosak azokkal, mint a textológiáé az irodalomtudomány­ban, a forrásstúdiumoké a történettudományban, a nyombiztosításé a kriminalisztikában." Marosi Er­nő: A műemléki örökség. In: Magyar Műemlékvé­delem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Év­könyve (1991-2001) XI. Budapest 2002. 13. A műemlékvédelem nemzetközi fórumain közel egy évtizede kiemelten vitatkoznak a műemléki épületek helyreállítását, ,,megőrzését"(?) biztosító egyik, és egyre divatosab­bá váló módszer, a rekonstrukció létjogosultságáról. Magyarországon a visegrádi kirá­lyi palota millenniumi helyreállítása váltott ki napjainkig tartó széleskörű szakmai és publicisztikai vitát, 1 amely azonban, érdekes módon, elsősorban és szinte kizárólag az építészeti rekonstrukció alkalmazhatóságáról és hitelességének kritériumairól szól. A műemlékekhez tartozó képzőművészeti alkotások, falképek, oltárok, szobrok, szo­borcsoportok, történeti belső terek rekonstrukciójáról egyáltalán nem esik szó. Pedig az elmúlt évtizedben számos jelentős falképegyüttes, templombelső, kastély és palotabel­ső restaurálását /rekonstrukcióját végezték el. 2 Részletes, elemző bemutatásuk elma­radt, s ezáltal kritikájukra sem nyílt lehetőség. Művészettörténész állásfoglalásának fi­gyelembevételére a belső terek rekonstrukciójának engedélyezési folyamatában nem mindig, vagy megkésve került sor. így tudományos szempontból gyakran ellenőrizhe­tetlen, vagy utólag megkérdőjelezhető tervek és programok valósultak meg, amelyek­nek során értékek is elpusztultak. Marosi Ernő a Magyar Műemlékvédelem Evkönyvének XI. kötetében közölt „A műemléki örökség" című mélyenszántó tanulmányában, 3 nem először tárgyalja a re­konstrukció, a hitelesség, a műemlék mint művészettörténeti forrás problémáját, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján riasztó következtetésekre jut a műemléki örökség értékeinek megőrzési esélyeit tekintve, s felelőssé egyértelműen a műemlékvédelem szakembereit teszi. „A műemlékekkel foglalkozók felelőssége így történelmi felelős­ségkéntjelenik meg. Ez a felelősségük abban a feszültségben nyilvánul meg, hogy, amit a múltból a jelen követelményeinek feláldoznak, eltörölnek vagy pusztulni, pusztítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom