F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere
vállánál fordult át a profil, vagy lefutott az élein. Az ívindításból kiszerkeszthető szélesség félköríves fülkék esetén túl kicsi (kb. 57 cm), ám háromkaré jósak esetén (két negyedkörív fölötti félkör) éppen megfelelő méretű (kb. 114 cm). 55. Megfelel ennek az elgondolásnak a 47 cm-esnek mért sugár is. Felmérési rajzuk: BTM Középkori Osztály, Rajztár. 7933 (ceruzarajza: 4994.) és 8165 (ceruzarajza: 4995). 56. Csemegi, i. m. 1955. 11/59. jp. 57. (Rekonstruált) felmérési rajza a profillal közölve: Magyar, Károly: Buda im 13. Jahrhundert. In: Budapest im Mittelalter (Hg.: Gerd Biegel) Braunschweig, 1991. 177.; A profil hibásan közölve: Gerevich, L., i. m. 1971. Fig. 10/2. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 196061-ben. Hess András tér 3. (Lócsy Erzsébet) Budapest Régiségei XXI. (1964) 304-305. szerint az ablak meglévő, déli káváján túlnyúló (levésett) könyöklőpárkány, és a káva „mellett azonosan elhelyezett függőleges kősor" arra utal, hogy itt két azonos formájú kapcsolt ablak helyezkedett el. Ez a vélekedés nem igazolható, mivel az említett „kősor" egyszerűen nem létezik, a levésett párkány pedig inkább osztópárkány lehet, amire ráültették az ablakot. Vö: BTM Középkori Osztály, Rajztár. 4749. sz. dokumentáció, homlokzatrajz; a falkutatás utáni fotó közölve is: Magyar, Károly, i. m. 1991.. S. 176. 58. Mezey Alice: A türjei monostoregyház vizsgálata és művészei földrajzi kapcsolatai. Szakdolgozat. ELTE BTK. Művészettörténet Tanszék. Budapest, 1982. 29., 42. 59. A budai konzolok másodlagos helyzetből, a 14. század végi szentély diadalívéből kerültek elő. Publikálójuk szerint „konzolfejezetek", fölöttük bordaindítással, és a domonkosokat megelőző templomból származnak, mivel a koldulórendi szentély oszlopfejezetei másfélék voltak. A darabok valójában tárnokát megállító konzolok, így ami fölöttük van, az nem borda, hanem a faltam velük egybefaragott (függőleges helyzetű!) indítása. Vö: H. Gyürky Katalin: A domonkos rend középkori kolostorai Budán. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Tanulmányok. Szerk.: Haris Andrea. Budapest, 1994. 123. és 3-4. kép. Az ezekhez a faltámokhoz vagy a lettnerhez tartozó fejezettöredék a szintén 14. század végi lcttnerből került elő: H. Gyürky, i. m. 1981. 75; Abb. 86-87. Vagyis az új szentélyhez felhasználták az elbontott korábbi, 13. század közepi szentély köveit. A Gyürky által felvételt, tatárjárás előtti plébániatemplom (H. Gyürky Katalin: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán. Budapest Régiségei XXIV. (1976) 371-372.; H. Gyürky, i. m. 1981. 130.; és különösen H. Gyürky, i. m. 1994. 123, 125.; 3. jp. és 2. kép.) kérdése ettől függetlenül is zavaros és számomra bizonyítatlan maradt. Gyürky szentély nélküli, négyszöges alaprajzú épületnek képzeli, de a konzolok szerinte mégis a szentélyéhez vagy lettneréhez tartoztak (?!). Az általa szintén ehhez a templomhoz kapcsolt, sarokleveles leltnerlábazatok tipikus 13. század közepi, kései, menedékes attikai lábazatok. 60. Rostás, i. m. 2000. 62. és 1. kép. 61. Marosi, i. m. 1980. ( Építés- Építészettudomány) 322. 62. Figyelemre méltó, hogy a kápolna emeleti zárókövén ugyanaz a motívum látható, mint az alsó kápolna konzolán. A kápolna két emeletének stílusegyezését Tóth Sándor mutatta ki. (Csak: a mesterek a rendelkezésükre álló formakészletbó'l - mikénl az szokásos a kétszintes kápolnák esetében - a felső szintet elegánsabbra és gazdagabbra, az alsót egyszerűbbre formálták.) Példaként az emelel nyugatabbi támfejezetén és a földszinti szentély zárókövén megjelenő félpalmettás hullámindát idézte. Vö: Tóth, i. m. 1994. 16. jp. Ugyanez a palmettás hulláminda látható az emeleti hajó sárkányos zárókövén is. Az alsó szint hajójának megmaradt zárókövén lévő, középérrel tagolt hatkaréjos, ívesen hajló levelek a felső szint diadalívének középső fejezetén is megjelennek, csak középér nélkül. Ez és az álló félpalmetták lent említett megfelelése tovább erősíti Tóth észrevételét. 63. Ilyen, gyémántsorral tagolt nyelű háromkaréjos félpalmetták Jakon is megjelennek, igaz, másféle, osztógyűrűvel hangsúlyosan tagolt kompozícióban. Vö: Winterfeld, Dethard von: Bamberg és Ják. 377. kép. In: Ajaki apostolszobrok / Die Apostelfiguren von Ják. Szerk.: Szentesi Edit - Újvári Péter. Budapest, 1999. 64. Marosi, i. m. 1984. XXIII/8 ábra; 375. kép 65. Csemegi, i. m. 1955. 68.; és 11/59. jp. ismerte fel a budai, türjei és zsámbéki háromkaréjos levelek kapcsolatát, tévesen keverve ide Vértesszentkeresztet.
