F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása
amint erről utólag egy 1473-ban kelt vallomásból értesülünk. A vallomás hitelesítésén többek között János alagi plébános is jelen volt, 14 ez tekinthető tehát az első adatnak, mely a falu templomára utal. Alagi Miklósnak nem volt gyermeke. Mikor unokahúga, Kürthy Katalin és férje, Mikófalvi Bekény Dénes, a felhévízi prépostság udvarbírája, budai házukba költöztek, az idős Alagit is maguk mellé vették. 15 Számításuk bevált: 1472-től zálogbirtokként, majd tíz évvel később végleg rájuk szállt az alagi birtokrész tulajdonjoga. 16 Ennek az ügyletnek azonban Alagi Mihály és a nőági leszármazott, Alberti Miklós ellentmondtak. 17 A per átmenetileg megegyezéssel zárult, hiszen 1493-ban Bekény Dénes Alag nyugati részén, a plébániaegyház-soron (in ordine ecclesie parochialis) nyolc jobbágytelket átengedett nekik. 18 Ezután azonban eldurvult a vita. 1498 tavaszán Alagi Mihály és Alberti Miklós - a váci püspök felkérésére - megtámadták és szétrombolták Bekény Dénes alagi halastavát, melyet 26 éven át csináltatott, a halakat pedig tizenöt napig folyamatosan halászták belőle. 19 Alagi Mihály és Alberti Miklós fő bűne azonban nem ez volt. Mint azt az 1498-ban hozott ítélet megállapította, birtokjoguk igazolására oklevelet is hamisíttattak, ezután pedig - hogy ne maradjon tanú - megölették az okiratot kiállító Korothnay ítélőmestert. Mindkét tettesre a legszigorúbb ítéletet szabták ki: fej- és jószágvesztést, ám a király végül megkegyelmezett életüknek. 20 Ebben az ítéletlevélben említik, hogy két évvel korábban a faluban nyolc telekből mindössze kettőt laktak, állt itt egy malom és a falu templomának Szűz Mária volt a patrónusa. 21 A perben központi szerepet játszó alagi halastó pedig a Mogyoródi-patak mentén lehetett, ugyanott, ahol Bekény Dénes sikátori halastava, len- és kenderáztatója feltételezhető ugyanebben az időben. 22 Az ítéletet követően Bekény Dénes felvette az Alagi nevet, melyet - 1510 körül bekövetkezett halála után - utódai is megtartottak. 23 Bekény Dénes fiai, Benedek és Gáspár - apjukkal ellentétben - állandóan anyagi nehézségekkel küszködtek. Alagi ügyleteik közül először arról hallunk, hogy 1524-ben Bekény Benedek a falu végén levő birtokát, mely „a képmás közelében" (penes ejfigiem) feküdt, átengedte testvérének, Gáspárnak, cserébe Synka Simon jobbágyért. 24 Bekény Gáspár egy évvel később sógorainak, Scrédy Gáspárnak és Serédy Vas Miklósnak zálogosította el birtokát 800 forintos tartozása fejében. 25 E zálogban tartott alagi birtokot és egy kőházat Serédy Gáspár 1540-ben nővérének. Veronikának és gyermekeinek visszaadta, kisegítve őket szorult anyagi helyzetükből. 26 Veronika gyermekei közül János hamar elkerült Alagról: nagybátyja révén először külföldön tanult, majd hazatérve Perényi Gábor oldalán futott be karriert. 27 Buda török elfoglalását követően, 1544-ben Vác és vidéke tartósan török megszállás alá került. A környékbeki falvak birtokosai elmenekültek, a lakosság maradt. Két évvel később Alagon a török adóösszeírók 8 családfőt tartottak nyilván, és a falut Ibrahim csaus birtokaként jegyezték fel. 28 Ezután lakosai is végleg elhagyták a falut. Az 1559-es defter szerint, „mivel a nevezett falu (ti. Alag) hosszú idő óta üres, pusztaként íratott össze." Ekkoriban Alagot a szultáni hász-birtokok közé sorolták. 29 1 5 80-ban, majd tíz évvel később Alagról és Sikátorról feljegyezték, hogy „mindegyik pusztának kijelölt határa van," ezek rétjét pedig előbb Mchmcd bég, később Hüsszejn aga birtokolta. 30 1600 körül, mint arról egy kései forrásból értesülünk, a környékbeli falvakat magyar tulajdonosaik is adták-vették. Ekkor Kálnay Pál Alagot (a szomszédos Palotával és
