F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja

29. A toronyalji belsőhöz vö. 10. jegyzet. A Szt. György-kápolnával fennálló összefüggéshez ld. Tóth Sándor: XIII. századi épító'műhely Veszprémben. A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei 6. Veszprém, 1967, 174-175. Az emeleti ablakokhoz ld. Dercsényi i. m. 104. kép, A. Merhautová: Romanische Kunst in Polen, der Tschechoslowakei, Ungarn, Rumänien, Jugoslawien. Prague, 1974, 155. kép (jobb felvétel). A déli kis fejezeten a levéldísz és talán a nyaktag is sima, a többin az akantuszos, ez köléldíszes. 30. Karcsán az ívsor az építkezés végén készült, olyan döntés után, amellyel lemondtak a megépített lizénák tervezett szerepének megvalósításáról. Az ívsor építéstörténeti viszonya a kapuhoz nem egészen világos, már csak azért sem, mert ettől kétfelé eltérő magasságban van. A kapuépítmény illeszkedése a falszövethez a déli oldalon jobbnak tűnik, mint az északin. Vö. 19. jegyzet, ld. még Nagypál i. m. 116 (déli homlokzat), Merhautová i. m. 150. kép. Itt és Dercsényinél kivehető, hogy a kapu oromzatának árkádsorában bimbós fejezetformák is feltünedeznek: vö: Marosi i. m. (1984) 121. A karcsaihoz hasonló ívsor volt Vértesszentkereszten is: Mezősiné i. m. 299 (57. sz. kő). - A felsőörsi oromzatos ablakcsoporttal kapcsolatban Marosi Ernő egy ízben Amiens és Reims nevével példálózott: Zum Prinzip des „pars pro toto" in der Architektur des Mittelalters. Architektur des Mittelalters. Hg. F. Möbius - E. Schubert. Weimar, 1983, 291 (46. jegyzet). A motívumot bizonyára kellemes lenne a klasszikus gótika felől levezetni, de - tekintettel a csomózott oszlopokra is - talán egyszerűbb a kapu-idom szimbolikus kifejezési szándékkal kapcsolatos megháromszorozásával magyarázni. Vö. ehhez Tóth i. m. (1980) 23, 26. Oromzatos formák sora egyébként - igaz, másféle összeállításban -II. Frigyes császár capuai hídtornyán is megjelent (P. Toesca: Storia dell'arte italiana. I. II medioevo. 2. Torino, 1927, 716-717). Ezt a kis tanulmányt 1998. szeptemberében kezdtem írni. Most, hogy megint biggyesztgetek a lábjegyzetsor végére - gondosan kerülve minden ígérgetést -, 2000. május 1 l-e van. Mit tehetek? Átadom terheim levetett részecskéjét a következő évezrednek. Sándor TÓTH DAS WESTPORTAL DER STDFTKIRCHE ZU FELSŐÖRS Das Artikel knüpft sich an einen anderen, der vor 20 Jahren erschien, und vom Turm der Kirche handelte. Im Laufe einer ausführlichen Analyse ist hier der spezifische Fragenkomplex des Portals besprochen: die Ergebnisse der Freilcgungen anläßlich der Restaurierung der Kirche 1962-1965, das Problem der geometrischen Konstruktion, der Zusammenhang mit dem Inneren und Äußeren sowie dessen baugeschichtliche Konsequenzen, die Zusammensetzung und Ikonographie der Reliefschmuck am Tympanon, Türsturz und Kapitellfries, die kunstgeschichtlichc Stellung. Es stellt sich als Wahrscheinlichkeit heraus, daß man den Turn zuerst ohne westlichen Eingang geplant hatte, und ihn nur nach der Voiledung des Erdgeschosses mit dem Portal versah, wohl in Zusammenhang mit einem neuen Fassadenentwurf, der die heute sichtbare, die beiden quadratischen Kompartimente umfassende, kreuzförmige Anordnung der Öffnungen ergab. Der Rundbogenfries des unteren Fassadenkompartiment, der in der Emporenhöhe liegt, ist schon nach dem Portal, das sich von der Vertikalachse etwas verschiebt, gerichtet. Auch die Kapitellzone des Portals ist nicht einheitlich: die mittlere Werkstücke beiderseits (aus je drei) sind für einen anderen Zusammenhang gefertigt. Die ikonographische Deutung der Reliefs ist nur im allge-