F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

Összegzés: építtetők és időrend A 13. század második negyede, közepe hazai udvari művészetének jelentős inspirációs forrása, előképe Tisnov. A tisnovi kolostort III. Béla király lánya, I. Pfemysl Ottokár második felesége, Konstancia alapította 1233. március 6. előtt, és még ebben az évtizedben elkészült.

84 A morva kolostort kell keresnünk II. Harcias Frigyes síremlékének hátterében is. Az osztrák herceg nevéhez méltón csatában halt meg, 1246-ban, IV. Bélával szemben. Síremléke a váratlan halál utáni években keletkezhetett.

85 A történeti adatokból kihámozhatóan III. Béla idejétől kell számolnunk azzal, hogy Óbudán valamilyen királyi udvarhely állt.

86 Ennek helyéről, építészeti kialakításáról semmit nem tudunk. Az általunk is ismert királyi várpalota e szerint már a második királyi lakhely kellett, hogy legyen Óbudán. A várpalotát a II András által az óbudai prépostságnak 1212-ben eladományozott városban kezdték építeni, éves bérleti díj ellenében megváltott területen.

87 A reprezentatív kialakítás, a gazdag részletek és különösen a méretek jelzik, hogy a várat a király fő tartózkodási helyének szánták. A várkápolnát IV. Béla testvére, az 1235-ben szentté avatott Erzsébet tiszteletére szentelték. így a vár az 1220-as években megkezdett és a 30-as években folytatott építkezés eredménye lehet, a kápolna 1235 utáni felszentelésével;

88 használható állapotát pedig az udvar itteni működéséről valló megszaporodó adatok mutatják a 30-as évek második felétől.

89 Ettől kezdve első számú központ szerepét a 13. században végig megtartotta.

90 A várpalota az 1220-30-as évek fő királyi építkezése kellett, hogy legyen. Minden valószínűség szerint itt jelent meg Magyarországon először az általunk vizsgált stílus. A másik nagy, feltehetően királyi / királynéi építkezésről, a veszprémi palotáról csak az épületkomplexumhoz északról csatlakozó függelék, a kétszintes palotakápolna részletei árulkodnak, alaprajzi elrendezésére a várhegyről készült 16. századi metszetekből következtethetünk. A kápolna keltezését oklevelek nem segítik. Elsősorban az 1230-40es évekre gondolhatunk,

91 bár nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az építkezés a Nagyboldogasszony-templom korábbi periódusával folyt párhuzamosan. A királyi műhely Veszprémben a püspöknek is épített, amint ezt a Szent György-kápolna maradványai és a székesegyház környékére lokalizálható faragványok mutatják. Az építtető püspök az időrend alapján Bertalan (1226-1244) lehetetett. A Szent György-kápolna valamivel korábbi stílusfokot képvisel, építése megelőzhette a Gizella-kápolnáét.

92 Ezen helyi építkezések fennmaradt anyagából hiányzik az indás-palmettás díszítés - hogy a sárkányokat ne is említsük -, ami a Gizella-kápolnában hangsúlyos szerephez jutott.

93 Ilyen motívumokat Türjén, Gyulafirátóton (a veszprémi bástyából származó faragványokon is) és Zsámbékon regisztrálhatunk. A királynak építő társasághoz az udvar meghatározó országnagyjai, IV. Béla belső emberei is hozzáférhettek, és erről a veszprémi püspök építkezései mellett elsősorban az elsőnek említett két - premontrei - nemzetségi monostortemplom tanúskodik: a Veszprém melletti Rátót és a kicsit távolabbi Tűrje. Tűrje prépostsága szerepel az 1234-es ninivei katalógusban, így az intézmény jogilag ekkor már fennáll. Alapítója IV. Sándor pápának a türjei prépostságot megerősítő, 1260-as okleveléből kikövetkeztethetően Tűrje nembéli Dénes, IV. Béla régi belső embere, aki 1238-tól 1254-55-ös haláláig visel országos tisztségeket. Mivel Dénes a pápai oklevélben még comes Sancti Gcraldi-ként szerepel, főméltóságai megszerzése